Egy vizsgálat során a fluoridtartalmú ivóvíz fogyasztása nem rontotta, sőt kismértékben javította az iskolában nyújtott teljesítményt.
A vizsgálat célja
A közelmúltban számos elképzelés született, melyek szerint a fluoridbevitel negatívan befolyásolhatja a gyermekek intelligenciahányadosát. A témában folytatott korábbi kutatások azonban gyakran nem reprezentatív mintákon alapultak, és sok esetben az ajánlottnál jóval magasabb fluoridszinteket vizsgáltak. A kutatás célja annak vizsgálata volt, hogy a gyermekkorban ivóvíz fogyasztásával bevitt fluorid – amennyiben az az ajánlott, ~ 0,7 mg/l-es mennyiségben kerül bevitelre – milyen kapcsolatban áll a kognitív teljesítménnyel serdülőkorban és későbbi felnőttkorban.
A vizsgálat felépítése
A kutatás a High School and Beyond (HS&B:80) nevű, országosan reprezentatív longitudinális adatbázist használta. A vizsgálatban 1980-ban több mint 58 000 amerikai középiskolás diák vett részt, akik közül egy alcsoportot 2021-ig követtek nyomon. A kutatók a diákok fluoridexpozícióját a középiskola földrajzi helye alapján becsülték, felhasználva a települési vízfluoridálásról szóló archív adatokat és a természetes fluoridszintekre vonatkozó geológiai információkat. A résztvevőket három csoportba sorolták:
- csoport: azon egyének, akik gyermekkoruk egészében elegendő fluoridot vittek be;
- csoport: azok, akik számára gyermekkorban a fluoridbevitel csak részben volt biztosított;
- csoport: azok, akiknek gyermekkoruk egészében elégtelen volt a fluoridbevitele.
A kognitív teljesítményt 12. osztályban matematikai, olvasási és szókincstesztekkel, majd körülbelül 60 éves korban általános kognitív tesztekkel mérték. Az elemzések során figyelembe vették a demográfiai, társadalmi-gazdasági és földrajzi tényezőket.
A vizsgálat eredményei
Az eredmények szerint azok a tanulók, akik gyermekkorukban – akár folyamatosan, akár időszakosan – megfelelő mennyiségű fluoridot vittek be, átlagosan jobb eredményeket értek el a felmérésekben, mint azok, akik fluoridszintje egész gyermekkor során elégtelen volt. A hatás mértéke relatíve kicsi, de következetesen pozitív és statisztikailag kimutatható volt. A 60 éves kori kognitív működés és a gyermekkori fluoridexpozíció között nem találtak szignifikáns kapcsolatot – bár az eredmények ebben az esetben is enyhe javulásra utalnak.
Összefoglalás, konklúzió
A vizsgálat eredményei arra engednek következtetni, hogy az ivóvízben található fluorid – amennyiben az az ajánlott koncentrációban van jelen – nem károsítja a kognitív képességeket, sőt kis mértékben javíthatja is a szellemi teljesítményt serdülőkorban. A kutatás megkérdőjelezi a korábbi azon állításokat, melyek szerint a fluoridbevitel és az alacsonyabb intelligenciahányados között egyértelmű kapcsolat áll fenn. Bár a megfigyeléses jelleg és az expozíció becslésének korlátai miatt az oksági kapcsolat nem bizonyítható teljes bizonyossággal, az eredmények szerint a közösségi vízfluoridálás a vizsgált szinteken nem jelent kognitív kockázatot.
Források
- John Robert Warren et al. Childhood fluoride exposure and cognition across the life course.Sci. Adv.11,eadz0757(2025).
- https://www.medscape.com/viewarticle/fluoride-water-linked-academic-edge-2025a1000x11?_gl=1*4z1z62*_gcl_au*MTk1MjA1NDIwNS4xNzY3Nzc3OTQ5LjE0MzEyMDUwODEuMTc3MjU0NDI4Ni4xNzcyNTQ0Mjg1
