Kanadában a cigaretta egyik füstmentes alternatívájaként megjelent nikotintartalmú folyadékot vaporizáló e-cigaretta (röviden: vape) forgalomba hozatalát jó ideig nem szabályozták. Bár értékesítésük technikailag illegális volt, azok a lakosság számára mégis könnyen elérhetők voltak. A vapek kereskedelmét végül 2018-ban a Tobacco and Vaping Products Act legalizálta az országban; a törvényalkotás óta sokan tették fel a kérdést: vajon ez a változás összességében javítja vagy rontja a közegészségügyi helyzetet?
A Smoking and Vaping Model (SAVM)adaptálásával Levy és munkatársai erre a kérdésre adnak választ egy frissen publikált kutatásban. Vizsgálati eredményeik szerint az e-cigaretta legalizálása jelentős mértékben hozzájárult a cigarettafogyasztás csökkenéséhez, valamint a dohányzással összefüggő halálozás és életév-veszteség mérséklődéséhez. Az adaptált modell segítségével a dohányzás és az e-cigaretta-használat közötti átmenetet vizsgálták az új törvény előtti időszakban, amikor a vapek már gyakorlatban elérhetőek voltak, illetve az életbe lépett szabályozás utáni időszakban, amikor az értékesítés már legális volt. Az új törvény közegészségügyi hatását a dohányzásnak és az e-cigaretta használatnak tulajdonítható halálesetek és az elveszett életévek közötti különbségként becsülték meg az idő múlásával e két forgatókönyv szerint, így felmérve a legalizálás hosszú távú hatását.
A legalizálás után a felnőttkori dohányzás aránya a vártnál gyorsabban csökkent: a férfiaknál 2018 és 2021 között 19%-ról 14%-ra, a nőknél 12,9%-ról 10,6%-ra. Emellett a jövőbe vetített szimuláció szerint, 2035-re a dohányzási arány mindkét nemnél 5% körül stabilizálódik, miközben a kizárólag e-cigarettát használók száma is hasonló szintet érhet el. Ezek a valószínűsített tendenciák jelentős közegészségügyi nyereséggel járhatnak: 2010 és 2060 között mintegy 125 300 haláleset kerülhető el, és 2,6 millió életév nyerhető vissza az engedélyezés előtti forgatókönyvhöz képest a modell szerint. A változás kulcsa a hagyományos, éghető dohánytermékekről a füstmentes nikotintartalmú termékekre való áttérés, illetve az azokon keresztüli teljes (nikotin és dohánytermékekről való) leszokás arányának várható növekedése.
A modellezés során – ahogy más országokban is – a kanadai populációnál is látható volt, hogy a különböző korcsoportoknál eltérő mértékben valósul meg az ártalomcsökkentés. Mivel a hagyományos cigaretta olyan új, füstmentes alternatívái, mint például az e-cigaretta, főként a 40 év alattiak körében jelennek meg valós alternatívaként, és mivel a közelmúlt fiatalabb korcsoportjai várhatóan hosszabb élettartammal fognak rendelkezni, a felmért közegészségügyi előnyök nagyobb mértékben jelentkezhetnek a fiatalabb korcsoportok körében.
Levy és munkatársai elismerik, hogy a legalizálás mellett a nemdohányzók körében megjelenő új e-cigaretta használók bizonyos kockázatot jelentenek, ezt az eredmények szerint mégis nagyban ellensúlyozhatja azon dohányzók jelentős száma, akik váltanak a füstmentes alternatívára vagy teljesen leszoknak így a cigarettáról. Az ártalomcsökkentés szempontjából a kanadai modellezés példája azt valószínűsíti, hogy a dohányosok számára elérhető, szabályozott és lényegesen kevésbé ártalmas, alternatív nikotinbevitel mérhető népegészségügyi előnyökkel járhat. Ugyanakkor a siker feltétele a folyamatos utánkövetés, valamint az egyensúly megőrzése a felnőtt populációk hozzáférése és a fiatalok védelme között.
Az egészségügyi szakemberek számára ez a jövőbeli modell azt jelezheti, hogy a füstmentes alternatívák – megfelelő szabályozás mellett – reális és hatékony részét képezhetik a dohányzással összefüggő ártalmak csökkentésének, különösen azokban az országokban, ahol a dohányzás előfordulása a hagyományos korlátozások és intézkedések mellett már alig csökken. Emellett az ártalomcsökkentési stratégiában megfontolandó külön figyelmet fordítani az idősebb korosztályra – különösen a krónikus betegség mellett dohányzókra – hogy ők is nagyobb arányban részesüljenek a közegészségügyi előnyökből.a Felsőház döntése követne. Az új törvény legkorábban 2027-ben lépne hatályba.
Felhasznált forrás:
Levy DT, Yuan Z, Li Y, Travis N, Cummings KM, Gravely S, et al. Canada smoking and vaping model (SAVM): the public health impact of NVP availability in Canada. BMJ Public Health. 2025;3:e001828. https://doi.org/10.1136/bmjph-2024-001828
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
