A D-vitamin hormonszerű anyag, mely szervezetünkben számos biokémiai és élettani folyamatot befolyásol, beleértve az immunrendszer megfelelő működését is. Hiánya számos okból bekövetkezhet, de leggyakrabban az őszi-téli hónapok napfénytől mentes időszakában alakul ki.
A kutatások eredményei azt mutatják, hogy a D-vitamin hiánya növeli a légúti fertőzések, köztük a közösségben szerzett tüdőgyulladás kockázatát. A közösségben szerzett tüdőgyulladás globális egészségügyi kihívást jelent: megbetegedési és halálozási aránya magas, különösen idősek és krónikus betegséggel élők körében. A D-vitamin-hiány nemcsak a megbetegedés, hanem az amiatt szükségessé váló kórházi kezelések kockázatát is növeli. A kórházban kezelt betegek körében végzett megfigyeléses vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a D-vitamin szintje összefügg a betegség súlyosságával. Az alacsonyabb D-vitamin-szinttel rendelkezők gyakrabban szorulnak intenzív ellátásra és esetükben megnőhet a kórházi tartózkodás időtartama is. A D-vitamin szintje összefüggést mutatott a kórházból elbocsátott betegek rövid távú (28 vagy 30 napos) és hosszú távú (5 éves) halálozásával is.
Egy friss tanulmány a D-vitamin-státusz és a közösségben szerzett pneumonia okán hospitalizált betegek halálozási kockázata közötti összefüggést vizsgálta. A tanulmány a Surviving Pneumonia Study kohorsz vizsgálat adatait használta, amely felnőtt, közösségben szerzett tüdőgyulladás miatt kórházi ellátásra szorult betegeket követ Dániában. A bevonás az intézménybe történő felvételt követő 24 órán belül történt 2019. január és 2022. április között, a követés időtartama 180 nap volt.
A vizsgálatba olyan felnőttkorú betegeket vontak be, akiknél képalkotó módszerekkel igazoltan tüdőinfiltrátum jelent meg, illetve az alábbi tünetek közül legalább az egyiket tapasztalták: láz, köhögés, mellkasi fájdalom, dyspnoea, kóros hangok észlelése a mellkas hallgatása során. Az adatokat a kórházi felvételt követő 48 órán belül gyűjtötték össze interjúk, mérések, kérdőívek és kórházi dokumentációk segítségével. A kórházi tartózkodás idején vérmintákat gyűjtöttek, majd meghatározták a D-vitamin szintjét. A vizsgálat elsődleges végpontja a 90 napos halálozás volt, míg fő másodlagos végpontként értékelték a kórházban történő, valamint a 30 és a 180 napos halálozásokat.
A tanulmány készítésének időszakában összesen 514 páciens felelt meg a beválasztási kritériumoknak. A vizsgálati populációban mindössze a résztvevők 68%-a rendelkezett megfelelő D-vitamin-szinttel, míg 5,6%-a D-vitamin-hiányos volt, 25,2%-nak a D-vitamin szintje pedig nem volt kielégítő. A medián életkor 74 év, a nemek közti megoszlás 56-44% volt a férfiak javára. A betegek 14%-ában fordult elő súlyos közösségben szerzett pneumonia, és a kórházi tartózkodás medián hossza 5,4 nap volt. Az alábbi arányok mutatkoztak az összesített kórházi, 30 napos, 90 napos és 180 napos halálozások tekintetében: rendre 7,8%, 10,7%, 15,7% és 19,1%.
A D-vitamin-hiányos résztvevők körében magasabb volt a 90 napos halálozás kockázata a megfelelő D-vitamin-szinttel rendelkezőkhöz képest (OR 3,50, 95% CI 1,01–12,21), míg a nem kielégítő és a megfelelő D-vitamin-ellátottsággal bíró résztvevők között nem volt jelentős különbség a 90 napos halálozás kockázatában (OR 1,73, 95% CI 0,94–3,20). A kórházban történő, 30, 90 vagy 180 napos halálozások kockázatának tekintetében nem volt különbség a nem kielégítő és a megfelelő D-vitamin-státusszal bíró csoportok között. Azoknál, akik D-vitamin-hiányosak voltak, magasabb volt a 180 napos halálozás kockázata a megfelelő D-vitamin-státuszú csoporthoz képest (OR 3,27, 95% CI 1,04–10,25), míg a kórházi (OR 2,07, 95% CI 0,39–11,11) és a 30 napos (OR 2,46, 95% CI 0,54–11,13) halálozás kockázatában nem volt szignifikáns különbség a nem kielégítő és a megfelelő D-vitamin-ellátottságú résztvevők között.
Az eredmények azt mutatják, hogy a közösségben szerzett tüdőgyulladással kórházba került felnőttek körében a D-vitamin-hiány összefügg a magasabb 90 napos és 180 napos halálozás kockázatával. Nem mutatkozott összefüggés a D-vitamin-hiány és a kórházban történő, illetve a 30 napos halálozás között. A vizsgálatban a D-vitamin-hiányos résztvevők fiatalabbak voltak, mint a nem kielégítő vagy a megfelelő D-vitamin-ellátottsággal bírók, és bár felvételkor betegségük enyhébbnek mutatkozott, körükben mégis magasabb volt a halálozás kockázata. A D-vitamin-hiány előfordulása a vizsgálat résztvevőinek körében jelentősen alacsonyabb volt, mint a más tanulmányokban jelentett 15–80%-os előfordulás. A D-vitamin-hiány összefügghet az elégtelen táplálkozással is, ezért a jövőben érdemes lehet olyan klinikai vizsgálatokat végezni, melyek bizonyos mikrotápanyagok célzott pótlásának hatását vizsgálják a közösségben szerzett pneumóniához hasonló akut kórképek kapcsán bekövetkező halálozás kockázatára.
Forrás
- Maria Hein Hegelund, Sehrash Alam, Arnold Matovu Dungu, Camilla Koch Ryrsø, Daniel Faurholt-Jepsen, Rikke Krogh-Madsen, Tomas Oestergaard Jensen, Christian Mølgaard, Birgitte Lindegaard, Vitamin D Deficiency at Hospital Admission With Community-Acquired Pneumonia is Associated With Increased Risk of Mortality: A Prospective Cohort Study, Open Forum Infectious Diseases, Volume 12, Issue 12, December 2025, ofaf706, https://doi.org/10.1093/ofid/ofaf706
