A közegészségügyi intézményeknek és az egészségügyi szervezeteknek rendkívül fontos szerepük lehet abban, hogy hiteles, tudományosan megalapozott ismereteket nyújtsanak a nyilvánosság, illetve az egészségügyi szolgáltatók és a szakpolitikai döntéshozók számára a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében.
Mivel a tudományos konszenzus egy adott témában nem mindig egyértelmű, a pontos és alapos ismeretek átadása nagy kihívást jelent a népegészségügyben, ami a dohányzási ártalomcsökkentésre nézve is igaz. Az evidenciákon alapuló, hiteles kommunikáció nélkülközhetetlen, hiszen a lakosság körében elterjedő tévhitek a nikotinról és az ártalomcsökkentésről jelentősen befolyásolhatják az egészségben eltölthető életévek alakulását – egyebek mellett erről beszélt az idei US E-Cigarette Summit konferencián, nyitóelőadásában Scott J. Leischow, az Arizonai Egyetem professzora.
Ahogyan arra rámutatott: az említett tévhitek nemcsak a laikusok, hanem az egészségügyi szakemberek körében is elterjedtek. Az általuk közvetített pontatlan vagy hiányos információk a közvélemény félretájékoztatásához vezethetnek, akadályozva az ártalomcsökkentő törekvéseket.
Gyakori jelenség, hogy miközben a dohányzás veszélyeire széles körben felhívják a figyelmet, a kevesebb károsanyag-kitettséggel járó alternatívák potenciális előnyeire nem, miközben nemzetközileg elismert közegészségügyi szervek (mint például az FDA, az USA Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala, vagy az NHS, az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szervezete) már több ilyen terméket is elismernek „közegészség védelmére alkalmas” eszközként. A pontatlan tájékoztatásból adódóan a nyilvánosság minden nikotin- és dohányterméket ugyanolyan károsnak vélhet, ami nem megalapozott álláspont.
Ugyancsak problémát jelent, hogy a relatív ártalomcsökkentés régóta elfogadott elv a közegészségügyben, ám a dohányzás terén továbbra is megosztó stratégiának számít – például mert az orvosi bizonyítékokra árnyékot vet az a gyanú, hogy az alternatív füstmentes termékek alkalmazásával a piaci szereplők érdekei érvényesülnek. Leischow szerint árnyaltabb megközelítésre van szükség: sok egészségügyi szakember valóban fontos, korszerű lehetőségnek látja a relatív ártalomcsökkentést a dohányzás visszaszorításában, és nem anyagi érdekből, hanem azért, mert hisz a tudományosan igazolt, gyakorlatias megoldásokban.
A lakosságnak nyújtott teljes és kiegyensúlyozott információátadás a népegészségügyi mutatók javulását ígéri. Ezt támasztja alá egy frissebb RCT-vizsgálat is, mely szerint dohányzók viselkedését pozitívan befolyásolta, ha a dohányzással és nikotinnal kapcsolatos korrekt oktatásban részesültek.
Leischow úgy véli, a megoldás nem az óvatosság feladása, hanem a transzparencia, a tudományos alaposság és a nyitottság az új bizonyítékok iránt.
Felhasznált források:
Scott J. Leischow (2025) OPENING KEYNOTE: Responsible dissemination: Exploring the role of public health organizations regarding tobacco harm reduction. E-Cigarette Summit USA, https://www.e-cigarette-summit.com/seminar/topic-tbc-2/
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
