Mikrobiom – nagy hatalom
A mikrobiom manapság olyan divatos téma, mint a mindfulness, vagy az oltásokhoz való egyéni hozzáállások. A téma szakértői ugyan egyre többet tudnak – de ez a tudomány még mindig gyerekcipőben jár. Az alig több, mint 15 éves Humán Mikrobiom Projekt célja, hogy feltárja az emberi mikrobiom jellemzőit, változatosságát, betegségekre gyakorolt hatását és lehetővé tegye az emberi egészség javítását a mikrobiom monitorozása, sőt befolyásolása révén.
A mikrobiom nem csak baktériumokból áll: beletartozik minden mikroba (vírus, protozoon, gomba, akár a normál flóra tagja, akár épp fertőz minket), ami bennünk és rajtunk él, élősködik, véd, támogat, használ és kihasznál minket. Tízszer annyi mikrobasejt van a szervezetünkben, mint ahány saját emberi sejtünk van. Jó 2 kilogrammnyi mikróba… egy „2 kilós” önálló szerv.
A mikrobiális kolonizáció 4 fő helyszíne: a száj, a bél, a hüvely és a bőr.
A legnagyobb tömeget a bél mikrobiom adja.
A vékonybélnek nincs normál flórája (tranziens baktériumokat tartalmazhat), a vastagbél baktérium flórája azonban a legnagyobb tömegű része a mikrobiomnak. Jelentőségét nem csak súlya adja, hanem endokrin- és immunrendszerünkkel, sőt központi idegrendszerünkkel való kapcsolata is.
A bél mikrobiom szerepet játszik például a táplálék lebontásában, számos metabolit illetve a K2 vitamin termelésében (Bacteroides, E. coli, Lacbobacillus subtilis) és akadályozza a patogén kórokozók letelepedését. Neurotranszmitterek termelése révén indirekt, a nervus vagus révén pedig direkt kapcsolatban áll az aggyal. A kapcsolat bidirekcionális, a bél mikrobióta és az agy kétirányú kapcsolatára utal az immár közismert „bél-agy tengely” kifejezés. Az agy (gyermek és felnőttkori) neuroplaszticitásáért felelős faktor (BDNF, brain-derived neutotrophic factor, egy idegi növekedési faktor) mellett a GABA-erg és szerotoninerg jelrendszeren keresztül is zajlik a kommunikáció a bél-agy tengelyen. Számos mentális kórkép esetén (depresszió, Alzheimer-kór, szorongás) igazolást nyert, hogy a bél mikrobióta megváltoztatása kedvezően befolyásolhatja a beteg tüneteit, viselkedését, így felmerül, hogy a bél mikrobióta összetételének tudatos megváltoztatásával javíthatunk a beteg állapotán.
A bél mikrobiom az endokrin- és immunrendszerünkkel is kapcsolatban áll, befolyásolja a testsúlyt, a bél barrierfunkciót, szervezetünk gyulladásos folyamatait, a stresszre adott reakcióinkat és a viselkedésünket.
Az E. coli, a Streptococcus faecalis mellett a Bacteroides fragilis és a Lactobacillusok adják a bélflóra legnagyobb tömeget. Számos okból hasznosak számunkra. Nézzünk pár példát!
Bacteroides fragilis: a bél barrierfunkció épségéért
A Bacteroides fragilis triptofánból indolt termel, ami a bélhámsejtek erős kapcsolódási pontjait (tight junction) erősti, biztosítva ezzel, hogy a bélfalat átszövő hajszálerekbe csak a hasznos tápanyagok szívódhassanak fel, és ne legyen átjárható a kórokozó baktériumok vagy az allergén fehérjék számára. Indol hiányában a vékonybél mindössze egyetlen sejtrétegből álló epitheliumának meggyengült sejtközötti kapcsolatai „áteresztő”, gyulladt bélfalhoz, táplálékallergiához vezethetnek.
(A triptofán esszenciális aminosav, szervezetünk tehát nem tudja előállítani, csak a táplálékból juthatunk hozzá. Triptofánban gazdag ételek pl. a zabpehely, datolya, tej, joghurt, tojás, hal, csokoládé, magvak.)
Lactobacillus: nem csak nőknek!
A Lactobacillusok akadályozzák patogén baktériumok megtelepedését és segítenek a táplálék rosttartalmának emésztésében. Nem csak laktátot, acetátot is termelnek, ami fő tápláléka a butirát-termelő baktériumoknak. A butirát pedig hozzájárul a gyomor-bél traktus egészségének fenntartásához, akadályozza a gyulladás kialakulását és energiaforrásként szolgál a bél epithelsejtjei számára. Ez pedig mindkét nemnek fontos.
A bélflóra összetételét az antibiotikumok is befolyásolják.
De van olyan antibiotikum, a cefixim hatóanyagú Suprax®, ami nem irtja ki a Bacteroides fragilist. (Hiv:1. Hiv.2.)
A Suprax® a Lactobacillusok iránt is kíméletet tanúsít (Hiv. 3., Hiv. 4.)
Mert az eredeti mégiscsak a legjobb. Vigyázzunk a mikrobiomra!
Minden baktériumnak maga felé hajlik a csillója…
Bár sok szempontból hasznosak számunkra, a bél mikrobióta tagjainak is csak egy célja van: a túlélés. Szelektív nyomás nehezedik rájuk, így bizony „maguk felé hajlanak a csillóik”. Hogy javítsák saját túlélési esélyeiket, más fajokkal szemben (hiszen a mikrobióta tagjai egymással is versengenek), képesek befolyásolni a mi viselkedésünket, például étkezési szokásainkat. Növelik bennünk a vágyat, hogy olyan ételeket fogyasszunk, ami nekik kedvező – vagy ami más fajok szempontjából kedvezőtlen. Ha pedig a vágy nem elég, keményebb eszközhöz nyúlnak és akár diszfóriát váltanak ki bennünk, addig, amíg nem esszük azt, ami nekik kedvez. Saját fittségüket olykor a mi „fittségünk” rovására javítják… Hangulatunkat, ízérzékelésünket befolyásolhatják, akár fájdalomérzékelésünket is módosíthatják, saját érdekeik szerint. A csokoládéra vágyó emberek vizeletéből más „mikrobiális metabolitok” mutathatók ki, mint azokéból, akik nem sóvárognak a csokoládé után– akkor is, ha azonos étrenden vannak. (Vizsg.1.)
Sokszor bizony, azt esszük, amit ők „rendeltek” nekünk. Prevotelláink például a szénhidrátgazdag táplálkozás esetén érzik magukat a legjobban, az élelmi rostban gazdag táplálkozás pedig a Bifidobactériumoknak kedvez, a Bacteroidetes-nek pedig bizonyos zsírok jelentenek versenyelőnyt.
A mikróbák számos hormont is termelnek, melyek a hangulatot szabályozó emlős hormonok analógjai. Jutalmaznak és büntetnek. A dopamin több, mint felének, a szerotonin túlnyomó részének forrása a bélrendszer. A gazdaszervezet saját enzimjei persze igyekeznek „elhallgattatni”, lebontani az exogén anyagokat. Míg bizonyos Lactobacillusok csökkentik a szorongást, addig a Campylobacter jejuni kórokozó megtelepedése a gyomorban fokozta az egerek szorongásszerű viselkedését, ami felveti annak lehetőségét, hogy a mikrobák által kiváltott dysphoria az emberi viselkedésre is hatással lehet. (Vizsg.2.)
Szervezetünk e genomikus fegyverkezési versenyben folyamatosan igyekszik elkerülni a manipulációt, fenntartani egy kölcsönösen kedvező egyensúlyt.
Cél a sokszínűség
Kevésbé változatos mikrobiom esetén 1-1 baktériumfajnak nagyobb ráhatása lehet a szervezetre, ezért feltételezik a kapcsolatot a kisebb diverzitás és az étkezési problémák, az elhízás között. A domináns fajok szerint 3 enterotípus határozható meg (Bacteroidetes, Prevotella, Ruminococcus típus). Fontos, hogy mikrobiomunk minél több fajból álljon, minél sokszínűbb legyen. A sokszínűséget a Shannon-féle diverzitási index-szel fejezik ki. Az elhízott emberek bélmikrobái kevésbé változatosak, mint sovány ikertestvéreik mikrobiótája. (Vizsg. 3.)
Jó hír, hogy az étkezés megváltoztatása szinte azonnal (már 24 órán belül) elindítja a változást a mikrobióta összetételében is, így mi is hatással lehetünk rájuk. Amíg nem tudunk sokkal többet a mikorbiom működéséről, addig a mikrobiom összetételének „direkt” megváltoztatásával járó kockázatot sem ismerjük pontosan, tehát a mikrobiomot befolyásoló készítmények használatánál is óvatosság és észszerűség indokolt, és inkább a minél nagyobb diverzitás elérésére érdemes törekednünk.
Ami jó hatással lehet a diverzitásra: a tudatos, rostban gazdag, változatos, növényi alapú táplálkozás, elegendő víz fogyasztása, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, a stressz kezelése, a rendszeres testmozgás.
A legjobban együtt működünk
A mikrobiomunkkal együtt élünk, és hogy békésen-e, az rajtunk is múlik. Életmódunk, táplálkozásunk alapvetően befolyásolja mikrobiótánk összetételét. Jó hír, hogy tudatos táplálkozással kedvezhetünk egyiknek vagy másiknak, pl. dönthetünk az inkább rostban gazdag étrend mellett, és pár hét elteltével már a mikrobiomunk is segíti e szokás fenntartását. Minél többféle baktérium alkotja mikrobiomunkat, minél nagyobb diverzitású, annál stabilabb az egyensúlya, annál jobban alkalmazkodik és segíthet ebben minket is. Hisz a legjobban, együtt működünk…
Sokszínű mikrobiomot mindannyiunknak!
(Szerző: GAS)
Richter Gedeon Nyrt., székhely: 1103 Budapest, Gyömrői út 19-21., www.gedeonrichter.com
Bővebb információért olvassa el a gyógyszer alkalmazási előírását!
Mellékhatás / nemkívánatos esemény bejelentése és orvosszakmai kérdés esetén
elérhetőség: +36 1 505 7032; medinfo@richter.hu
Document ID: KEDP/DAFN9Q, Lezárás dátuma: 2025.02.25.
Suprax® 200 mg filmtabletta (10x)
https://ogyei.gov.hu/gyogyszeradatbazis&action=show_details&item=14689
A szöveg ellenőrzésének dátuma: 2024.03.05.
Teljes ár/TB támogatás/Térítési díj: 3262 Ft/816 Ft/2446 Ft
Suprax® 400 mg diszpergálódó tabletta (7x)
https://ogyei.gov.hu/gyogyszeradatbazis&action=show_details&item=131429
A szöveg ellenőrzésének dátuma: 2021.03.31.
Teljes ár/TB támogatás/Térítési díj: 4541 Ft/1135 Ft/3406 Ft
Suprax® 100 mg/5 ml por belsőleges szuszpenzióhoz
https://ogyei.gov.hu/gyogyszeradatbazis&action=show_details&item=14690
A szöveg ellenőrzésének dátuma: 2024.03.05.
Teljes ár/TB támogatás/Térítési díj: Por szuszpenzióhoz 26,5 g:
++V 1870 Ft/468 Ft/1402 Ft, Eü 50%: 1870 Ft/935 Ft/935 Ft
Felhasznált irodalom:
Hiv.1: D. Adam, R. Quintiliani: Cefi xime: A Decade of Clinical Success in Treating Community-Aquired Bacterial Infections; (Book, Page 29);
Hiv.2.: www.ogyei.gov.hu: Suprax alkalmazási előirat
Hiv.3.: J M Hamilton-Miller, S Shah: Susceptibility patterns of vaginal lactobacilli to eleven oral antibiotics JAC 1994.33.1059-60.,
Hiv. 4.: C. Sarrecchia, E Valli, Antibiotic Susceptibility of Lactobacilli Isolated from the Cervix of Healthy Women; Article in Microbiological Ecology in Health and Desease, July 2009, DOI:10.1080/089106002760002702
Vizsg.1.: Rezzi S, Ramadan Z, Martin FP, Fay LB, et al. 2007. Human metabolic phenotypes link directly to specific dietary preferences in healthy individuals. J Proteome Res 6: 4469–77.
Vizsg.2.: Goehler LE, Gaykema RP, Opitz N, Reddaway R, et al. 2005. Activation in vagal afferents and central autonomic pathways: early responses to intestinal infection with Campylobacter jejuni. Brain Behav Immun 19: 334–44.
Vizsg.3.: Turnbaugh PJ, Hamady M, Yatsunenko T, Cantarel BL, et al. 2009. A core gut microbiome in obese and lean twins. Nature 457: 480–4.
J. Alcock, C. C. Maley, C. A. Aktipis: Is eating behavior manipulated by the gastrointestinal microbiota? Evolutionary pressures and potential mechanisms; Bioessays 2014 Oct; 36(10): 940–949.;Published online 2014 Aug 8. doi: 10.1002/bies.201400071 https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1002/bies.201400071
Menaquinones, Bacteria, and Foods: Vitamin K2 in the Diet; Barbara Walther, Magali Chollet, Submitted: 21 January 2016 Reviewed: 14 April 2016 Published: 22 March 2017, DOI: 10.5772/63712
Foster, Karen-Anne McVey Neufeld: Gut–brain axis: how the microbiome influences anxiety and depression; Trends in Neurosciences, Vol.36, Issue 5, May 2013 Jane
JH Lee, J. Lee,:Indole as an intercellular signal in microbial communities, First published online with the title ‘Intercellular signal indole in microbial communities’ on 7 January 2010.
Bansal T, Alaniz RC, et al: The bacterial signal indole increases epithelial-cell tight-junction resistance and attenuates indicators of inflammation. Proc Natl Acad Sci USA 2010;107(1):228-233.
E. Y Hsiao, S W McBride et al.: Microbiota modulate behavioral and physiological abnormalities associated with neurodevelopmental disorders; 19;155(7):1451-63. doi: 10.1016/j.cell.2013.11.024. Epub 2013 Dec 5. ; PMID: 24315484; PMCID: PMC3897394
Diaz Heijtz R, Wang S, et al: Normal gut microbiota modulates brain development and behavior. Proc Natl Acad Sci USA 2011;108(7):3047-3052.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mikrobiom
http://otszonline.hu/cikk/mikrobiota_bel_agy_tengely
