Ron Borland, a Deakin Egyetem Pszichológiai Tanszékének professzora és a nehezen fenntartható viselkedésváltozást leíró és támogató CEOS elmélet kidolgozója szerint a hagyományos cigaretta füstmentes alternatíváinak megjelenésével megkezdődött a dohányzás végjátéka. Ezek az alternatív nikotintermékek már biztosan velünk maradnak – mondja – de azt képesek lehetünk befolyásolni, hogy milyen mértékben, mennyi idő alatt zajlik le ez a folyamat, ideértve a nem kívánt hatások minimalizálását is.
Világszerte látható egyfajta paradigmaváltás a fogyasztói viselkedésben – kezdte előadását Borland professzor a 2024. évi amerikai E-cigarette Summiton néhány példát felsorolva:
- ahol a nikotinos folyadékot porlasztó e-cigaretták elérhetők, ott a fiatal felnőttek körében ez a fő a nikotinbeviteli mód, nem a cigarettázás;
- Japánban a legutóbbi jelentések szerint a dohánypiac több mint 40%-át a hevített dohánytermékek tették ki;
- a skandináv országokban sokkal többen használnak snüsszt, mint ahányan cigarettát szívnak.
Az előadó ezt követően a saját hazájában (Ausztrália) látható trendeket mutatta be, ahol annak ellenére, hogy az e-cigaretták kizárólag orvosi vényre férhetőek hozzá legálisan, világosan látszik, hogy a fiatal felnőttek körében ez a füstmentes alternatíva elterjedtebb mint a cigaretta. Mindez úgy, hogy a fogyasztók kevesebb mint 10%-a jut hozzá legálisan, orvosi javallatra ezekhez az eszközökhöz. A fogyasztói viselkedésváltozást tehát az illegalitás egyáltalán nem akadályozta meg – ismerteti a 2022-2024. évi vizsgálatok eredményeit Borland.
Ez látható Szingapúrban is, ahol annak ellenére, hogy a hatóságok szigorúbban kezdték ellenőrizni és büntetni az e-cigaretta használatot, az emberek jelenleg is a nyílt utcán használják ezeket az eszközöket – hiába emelkedett a szabálysértési eljárások száma egy év alatt 5000 esetről közel 8000-re. Ha Szingapúr nem képes az e-cigaretta használatot megállítani, akkor van olyan ország, ahol ez hatékonyan végrehajtható? – tette fel a költői kérdést Borland – Olyan ez, mint Knut király helyzete, amelyben felismerte és nem félt egész birodalmának megmutatni, hogy a tengeri áradás felett nincs hatalma; az alternatív nikotintartalmú termékek maradnak – mondta.
Az ausztrál hatóságok, az eredményekre válaszul erősebben igyekeznek fellépni a feketepiaccal szemben, betiltották a nikotinmentes, illetve az eldobható e-cigarettákat is, ugyanakkor némiképp enyhítették az orvosi vényre való felírhatóság szabályait, hogy ahhoz könnyebben hozzájussanak a leszokni szándékozók. A szakértő szerint viszont ez a megközelítés jó eséllyel vesztes stratégia lesz, és arra számít, hogy a legtöbb – jellemzően ex-dohányzók – e-cigaretta használó újra a cigarettához fog nyúlni, ha a füstmentes alternatíva nem lesz számára elérhető.
Ha ezek az alternatívák gyakorlatilag nem tilthatók be, hogyan szabályozzuk őket, kinek valók ezek? – hangzott el a kérdés. Borland azt, a mások által is osztott álláspontot képviselte, amely szerint a nikotinfogyasztásról lemondani nem akaró vagy nem képes dohányzók ilyen tekintetben kiemelt közegészségügyi figyelmet kellene élvezzenek, őket akár bátorítani is lehet a váltásra. Emellett pedig ezek az eszközök valójában nem vehetők el azoktól a felnőtt fogyasztóktól, akiknek saját választása a nikotinfogyasztás. Borland szerint ez a felnőtt populáció még csak nem is igényel jelentős népegészségügyi fókuszt, mivel a füstmentes nikotintartalmú eszközök valószínűleg alacsony egészségügyi kockázattal járnak. Továbbá arról sem érdemes megfeledkezni, hogy a füstmentes alternatívák megjelenése előtt a dohányzás prevalenciája nagyon lassú mértékben csökkent, ezzel szemben mára reális lehetőséggé vált a cigarettahasználat teljes visszaszorítása – ebben pedig a füstmentes alternatíváknak jelentős szerepe van. Az új alternatívák térhódításával párhuzamosan drasztikus visszaesés látható a cigaretta fogyasztásban.
Borland szerint fontos tisztában lenni az olyan tudományos eredményekkel, melyek nagy bizonyossággal igazolják, hogy az alternatív nikotintartalmú eszközök képesek helyettesíteni a cigarettát, illetve hatékonyak a leszokástámogatásban – de tudomásul kell vennünk, hogy a folytatólagos használatnak nagy a valószínűsége. Minden jel arra utal, hogy ezek nélkül az eszközök nélkül a cigarettahasználat nem volna felszámolható, éppen ezért ideje olyan szabályozást létrehozni, ahol a fogyasztók nem kényszerülnek az illegalitásba – véli a szakértő.
Borland korábban Nigel Gray Kiváló Ösztöndíjasként 33 éven át dolgozott az ausztrál Cancer Council Victoriánál, és több mint 500 publikált tanulmányban vett részt, főként a dohányzásprevenció különböző területeit érintve. Munkásságával felkerült a Web of Science listájára, amely a világ legbefolyásosabb tudósait tartja számon. Borland rendszerszintű megközelítést alkalmaz az elméletalkotásban, amely az egyéni és a populációs szintű változásokat egyaránt figyelembe veszi. Ő a CEOS elmélet szerzője.
Mi a CEOS elmélet?
A CEOS (Context-Executive-Operational-System) elmélet egy átfogó keretrendszer, amelyet Ron Borland dolgozott ki a nehezen fenntartható viselkedésváltozás magyarázatára és támogatására. Ez a keretrendszer egyesíti az egyéni és a környezeti tényezőket, és azt vizsgálja, hogy a kontextus, amelyben élünk, a használt végrehajtó funkciók (például az önszabályozás), az általunk végrehajtott cselekvések kimenetelei, valamint a visszacsatolási hurkok miként alakítják viselkedésünket.
Az elméletben hangsúlyosan szerepel az ezen alrendszerek közötti összetett, folyamatos kölcsönhatás vizsgálata, ami arra adhat választ, hogy miért nehéz megváltoztatni bizonyos viselkedésformákat, és hogyan lehet jobban támogatni a tartós változást.
Felhasznált forrás:
Borland, R. Is the transition to harm-reduced nicotine products inevitable? E-Cigarette Summit USA 2024, www.e-cigarette-summit.us.com/resources/
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
