A legújabb kutatások rávilágítanak a mellrákos esetek aggasztó növekedésére a fiatal kanadai nők körében, különösen a 20-as éveikben járók esetében. A COP28 klímacsúcson jelentős pénzügyi kötelezettségvállalásokat tettek az éghajlatváltozás egészségügyi hatásainak kezelésére. Emellett egy új metaanalízis megerősítette, hogy a COVID-19 vakcinák nem növelik a rohamok kockázatát.
Mellrák előfordulása fiatal kanadai nők körében
Az Ottawai Egyetem legújabb kutatása szerint jelentősen megnőtt a mellrák aránya a fiatal kanadai nők körében, különösen a 20-as éveikben járók körében, ahol az esetek száma 45,5%-kal emelkedett. Ez a riasztó tendencia a 30-as és 40-es éveikben járó nőkre is kiterjed, 12,5%-os, illetve 9,1%-os növekedéssel. Dr. Jean Seely, a The Ottawa Hospital emlőképalkotó osztályának vezetője hangsúlyozza, hogy már 25 éves kortól kezdve korai kockázatfelmérésre van szükség az emlőrák tekintetében, hogy azonosítani lehessen a magas kockázatú egyéneket, akik számára előnyös lehet a korai szűrés. A tanulmány arra utal, hogy a fiatal nőknél gyakran későbbi stádiumban diagnosztizálják a betegség agresszívebb formáit, ami rávilágít az éberség és az alapos családtörténeti felmérés fontosságára a klinikai gyakorlatban. Az eredmények megkérdőjelezik a jelenlegi szűrési irányelveket, amelyek nem javasolják rutinszerűen a mammográfiás vizsgálatot az 50 év alatti nők számára. Dr. Seely támogatja ezen iránymutatások felülvizsgálatát, hogy a fiatalabb nőkre is kiterjedjenek a szükségtelen megbetegedések és halálozások megelőzése érdekében. A klinikusokat arra ösztönzik, hogy legyenek proaktívak az emlőrák kockázatának felmérésében, és fontolják meg a genetikai vizsgálatot a magas kockázatú betegek esetében. Összefoglalva, a fiatal kanadai nők körében emelkedő emlőrákos arányok aláhúzzák a frissített szűrési protokollok és az egészségügyi szolgáltatók fokozott tudatosságának szükségességét a korai felismerés és a jobb eredmények biztosítása érdekében.
Forrás: Medscape cikk
COP28: 777 millió dollár a trópusi betegségek leküzdésére
A COP28 klímacsúcson jelentős pénzügyi kötelezettségvállalásokat tettek az éghajlatváltozás egészségügyi hatásainak, különösen az elhanyagolt trópusi betegségeknek a kezelésére. Az Egyesült Arab Emírségek és különböző jótékonysági szervezetek 777 millió dollárt ajánlottak fel, ebből az Egyesült Arab Emírségek és a Bill és Melinda Gates Alapítvány egyenként 100 millió dollárt. A további támogatók között volt Belgium, Németország és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége is. A COP28 elnöke, Sultan Ahmed Al-Jaber kiemelte, hogy az éghajlattal kapcsolatos tényezők jelenleg az emberi egészséget fenyegető egyik legnagyobb veszélyt jelentik. A világ felmelegedésével várhatóan egyre gyakoribbá válnak az olyan betegségek, mint a folyóvakság és az álomkór, amelyeket parazita férgek és legyek terjesztenek. Emellett az éghajlatváltozás súlyosbítja az egyéb egészségügyi veszélyeket, köztük az alultápláltságot, a maláriát, a hasmenést és a hőstresszt. A COP28 több mint 120 ország által aláírt nyilatkozata hangsúlyozza az emberi egészség védelmének felelősségét a globális felmelegedés közepette. A nyilatkozat azonban nem foglalkozott a fosszilis tüzelőanyagokkal, az éghajlat felmelegedését okozó kibocsátások egyik fő forrásával, amit a Global Climate and Health Alliance kritizált. A Világbank új programot jelentett be a fejlődő országok közegészségügyének támogatására, amelyek különösen érzékenyek az éghajlattal kapcsolatos egészségügyi kockázatokra. Különösen a súlyos árvizeket követő maláriás esetek közelmúltbeli növekedése Pakisztánban és a Dániel vihar pusztító hatása Líbiában világít rá az ilyen kezdeményezések sürgős szükségességére. A csúcstalálkozón olyan prominens személyek is felszólaltak, mint Bill Gates és Hillary Clinton, akik hangsúlyozták, hogy innovatív megoldásokra van szükség a malária elleni küzdelemben és a globális biztosítási rendszer reformjára, hogy megvédjék a sebezhető lakosságot az éghajlattal kapcsolatos katasztrófáktól.
Forrás: Medscape cikk
COVID vakcinák és az újonnan kialakuló rohamok kapcsolata
Hat randomizált, placebo-kontrollált klinikai vizsgálat közelmúltbeli metaanalízise nem talált jelentős összefüggést a SARS-CoV-2 vakcinázás és az újonnan jelentkező rohamok kockázata között. A Dr. Ali Rafati, az Iráni Orvosi Tudományok Egyetemének munkatársa által vezetett tanulmány 63 500 oltott és 55 000 placebót kapó személy adatait tartalmazta. Az eredmények nem mutattak számottevő különbséget az újonnan jelentkező rohamok előfordulása tekintetében a két csoport között az oltást követő 28 vagy 43 napon belül. A kérdéssel kapcsolatos korábbi vegyes eredmények ellenére ez az átfogó elemzés erős bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a COVID-19 vakcinák nem növelik az újonnan jelentkező rohamok kockázatát. Az áttekintett vizsgálatok különböző vakcinaplatformokat, például mRNS-, vírusvektor- és inaktivált vírusvakcinákat tartalmaztak. A vizsgálat robusztusságát alátámasztotta továbbá a különböző alcsoportok elemzése, beleértve az életkort és a vakcinatípusokat, amelyek szintén nem mutattak szignifikáns különbségeket. Az eredményeket a JAMA Neurology című szaklapban tették közzé, és hangsúlyozzák a COVID-19 vakcinák biztonságosságát a rohamveszélyt illetően, megerősítve szerepüket a világjárvány elleni küzdelemben anélkül, hogy új neurológiai kockázatokat vezetnének be.
Forrás: Medscape cikk
