A legfrissebb orvosi kutatások és javaslatok átalakíthatják a szív- és érrendszeri, pulmonológiai és közegészségügyi gyakorlatokat. A SEQUOIA-HCM vizsgálat eredményei szerint az aficamten jelentős előnyökkel járhat az obstruktív hipertrófiás kardiomiopátia kezelésében, míg a mesterséges intelligencia (AI) forradalmasítja a tüdőelváltozások diagnosztikáját. Eközben a WHO az alkohol- és cukrosital-adók növelését sürgeti, hogy csökkentse a társadalmi terheket, míg a köszvénykezelés új, szív- és érrendszeri előnyei is napvilágot láttak.
Aficamten: új remény az obstruktív hipertrófiás kardiomiopátia kezelésében
A SEQUOIA-HCM vizsgálat ígéretes eredményeket mutatott az aficamten, egy vizsgált szelektív szívizom-miozin gátló szerrel kapcsolatban a tüneteket okozó obstruktív hipertrófiás kardiomiopátia (HCM) kezelésében. Az aficamten a bal kamra kontraktilitásának csökkentése révén jelentősen javítja a terhelhetőséget és csökkenti a tüneteket. A vizsgálat kimutatta, hogy a betegeknél jelentősen nőtt a csúcs oxigénfelvétel és javultak az életminőségi mutatók. Az Aficamten a kiáramlási traktus elzáródásának tartós csökkenését és a funkcionális kapacitás javulását is kimutatta. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az aficamten a gyógyszer-refrakter obstruktív HCM-ben szenvedő betegek standard ellátási formájává válhat, hatékony alternatívát kínálva a meglévő terápiákhoz képest.
Forrás: Medscape cikk
A mesterséges intelligencia hatása a pulmonológiai diagnosztikára
A mesterséges intelligencia (AI) forradalmasítja a pulmonológiai képalkotást és prognózist. A Katalán Pulmonológiai Társaság XLI. tüdőgyógyászati napján a szakértők kiemelték az AI szerepét az endobronchiális ultrahang (EBUS) javításában és az olyan fejlett technikák bevezetésében, mint a cryoEBUS. Ezek az innovációk javítják a tüdőelváltozások diagnózisát és jellemzését, segítve a jó- és rosszindulatú állapotok megkülönböztetését. A mesterséges intelligencia platformok ma már kiszámítják a tüdőléziók és a mediastinalis adenopátiák rosszindulatúságának kockázatát, a radiomika területe pedig a szövettani és molekuláris markerek értékelését fejleszti. Emellett a mesterséges intelligencia segíti az olyan technikákból származó képek értelmezését, mint az elektromágneses navigáció és a robotikus bronchoszkópia, amelyek javítják a perifériás tüdőcsomók diagnózisának pontosságát. Ezen előrelépések ellenére sürgető szükség van az ezen új technológiákra vonatkozó speciális képzésre.
Forrás: Medscape cikk
A WHO alkoholtartalmú italok és cukros üdítők adójának emelését javasolja
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felszólította a kormányokat, hogy növeljék az alkoholtartalmú italok és a cukros üdítők adóját. Évente 2,6 millió ember halálát okozza az alkoholfogyasztás, míg az egészségtelen táplálkozás 8 millió halálesetet eredményez. Az e termékekre kivetett magasabb adók a betegségek, sérülések és halálozási arányok csökkentése révén elősegíthetnék a közegészségügyet. Emellett a megnövekedett adóbevételekből közszolgáltatásokat lehetne finanszírozni. A WHO kiemelte, hogy a jelenlegi alkoholadók gyakran alacsonyak és rosszul strukturáltak, egyes európai országok egyáltalán nem adóztatják a bort. Ezen adók emelésével a kormányok csökkenthetik az alkohollal kapcsolatos erőszakot és a közúti közlekedési baleseteket. A WHO új “alkoholadó-kézikönyve” iránymutatásokat ad a jobb adóztatáshoz, hasonlóan a dohányra és a cukros italokra irányuló korábbi erőfeszítésekhez.
Forrás: Medscape cikk
Köszvénykezelés: új lehetőség a szív- és érrendszeri kockázat csökkentésére
A legújabb tanulmányok kimutatták, hogy a köszvény kezelése nemcsak az ízületi fájdalmakat enyhíti, hanem jelentősen csökkenti a szív- és érrendszeri (CV) kockázatokat is. Dr. Michael Pillinger, a NYU Grossman School of Medicine munkatársa a 4. éves Cardiometabolic Risk in Inflammatory Conditions (Kardiometabolikus kockázat a gyulladásos állapotokban) konferencián ismertette az eredményeket, kiemelve az irányelvekkel összhangban lévő köszvényes kezelések érrendszeri előnyeit, különösen azokat, amelyek urátcsökkentő terápiákat és gyulladáscsökkentő stratégiákat, például kolhicint tartalmaznak. A köszvény emelkedett urát-szinttel jár, amely serkenti a C-reaktív fehérje (CRP) termelődését, amely a szív- és érrendszeri betegségekkel (CVD) összefüggő gyulladásos jelzőanyag. Kutatások kimutatták, hogy a köszvényes betegeknél a krónikus gyulladás miatt gyakran károsodott az érrendszeri endothelfunkció. A Pillinger által vezetett vizsgálat kimutatta, hogy a köszvény kolchicinnel és húgysavcsökkentő gyógyszerekkel történő kezelése jelentősen javította az endothelfunkciót a korábban nem kezelt betegeknél. Az ilyen kezelések előnyei azonban kevésbé voltak kifejezettek a már meglévő kardiovaszkuláris társbetegségekkel rendelkező betegek esetében, ami hangsúlyozza a korai beavatkozás szükségességét.
Forrás: Medscape cikk
