Valószínűleg nincs a világon még egy olyan ellentmondásos fogyasztói termékpaletta, mint a dohányiparban. Az ember történetében és a modern társadalomban sem ismeretlenek a legális „drogok” – alkohol, kávé, csokoládé, dohány… Ezek képesek lehetnek egyénenként változó módon befolyásolni az éberségi szintünket, teljesítőképességünket és tudatállapotunkat is. A gyorsan elérhető „tuningolásnak” vagy élvezetnek azonban ára van. Olykor egészen nagy.
Egész szimpóziumokat lehetne romba dönteni a különböző élvezeti szerek jótékony/kártékony hatásainak összevetésével, arról viszont ritkán hallunk, hogy valaki a nikotin kedvező élettani hatásai mellett érvelne. Ennek egyik oka, hogy maga a terület kutatott ugyan, de a nikotin okozta erős függőség már régóta ismert tényező. Egy olyan tényező, ami tulajdonképpen a fogyasztó kontrollvesztésével jár. Ezt igazolja a leszokni szándékozók magas sikertelenségi aránya is. Segítség nélkül leszokni ugyanis a dohányosok alig 5%-ának sikerül.
A másik okot, ami a dohányzás ellen szól, a dohányfüstben található toxikus és karcinogén égéstermékek adják. Ezeknek ugyanis központi szerep jut egyes krónikus és malignus megbetegedések kialakulásában és a következményes életminőség-romlásban. A dohányzó lakosságra jellemző egészségveszteség nagyságrendileg több évtizedet ölel fel és alsó hangon 16-19 életév elvesztésével járhat. Ezt az árat egyéni sorsokkal és társadalmi alapokból egyaránt meg kell fizetnünk. Mit jelent ez?
Egyrészről szomorú tény, hogy sokan a toxikus és karcinogén égéstermékek és a megbetegedés valószínűsége közti erős összefüggések ellenére sem kívánnak leszokni. A dohányzás hatására kialakuló krónikus szív-érrendszeri megbetegedések, légzőrendszeri károsodások, malignus megbetegedések előbb-utóbb életveszélyes állapothoz, vagy akár halálhoz vezethetnek. Ezek az emberek tulajdonképpen egy függőség miatt nem tesznek, vagy nem tudnak tenni az egészségük megőrzéséért, az egészségügyi ellátást viszont szinte kivétel nélkül igénybe veszik, ami igen jelentős költségekhez vezet. Ezen a kollektív társadalmi terhen túl azonban számolhatunk még az egyéni, családi és közösségi életet érintő minőségromlással is. Mi a teendő?
Mindenki azzal jár a legjobban, ha rá sem szokik a dohánytermékekre. Rászokás esetén pedig az egészségre legkedvezőbb megoldást minden esetben a teljes leszokás jelenti. Jelenlegi tudásunk szerint a fiatalabb életkorban leszokók túlélése megközelíti azokét az egyénekét, akik soha nem dohányoztak. Tekintve, hogy a WHO felmérései szerint a 2 millió magyar dohányos 25%-a fiatal felnőtt, nem szabad megfeledkezni az ártalomcsökkentés támogatásáról a fiatalok körében sem.
Ha az abszolút ártalomcsökkentés kudarcot vall – megtörténik a rászokás vagy sikertelen a leszokás – a felnőtt dohányosok vonatkozásában még mindig érdemes lehet a relatív ártalomcsökkentés lehetséges eszközein elgondolkodnunk.
Visszatérve a füstre
Egy égő cigarettában akár 850 °C-ra is emelkedhet a hőmérséklet. Amikor ilyen magas hőmérséklet hatására a dohány összetevői elégnek, füst és hamu keletkezik, ez több, mint 6000 összetevőt jelent, amiből kb. 100 károsnak, vagy potenciálisan károsnak minősül (pl. FDA, WHO, Health Canada). Ezek az anyagok hozhatók összefüggésbe a dohányzás okozta betegségekkel.
Korábbi tanulmányokból tudjuk, hogy a hőmérséklet emelkedésével nő az égés közben keletkező káros anyagok mennyisége is, így az ártalomcsökkentés egyik lehetséges módja – azok számára, akik valamiért nem mondanak le káros szokásukról – az égésmentes nikotinfogyasztás, így például a különféle úgynevezett füstmentes technológiák. Lényeges kiemelni, hogy rengeteg különböző füstmentes technológia létezik, melyek hatása teljesen eltér. A technológiákon belül is óriási különbségek vannak attól függően is, hogy a hatásuk vonatkozásában rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok milyen szintűek.
Az egyik ilyen füstmentes technológia például az e-cigaretta, amely nem füstöt, hanem nikotinpárát képez azáltal, hogy elektromos úton felmelegíti a tartályában lévő nikotintartalmú folyadékot. Egy másik a nikotinsóval működő technológia, ahol kémiai reakció eredményeként keletkezik nikotinpára. A hevítéses technológia dohány használatával működik, azonban használata során épp csak annyi hő képződik, ami képes a dohány- és nikotinpárát felszabadítani, azonban égés hiányában nem keletkezik füst. Ezeknél a technológiáknál az égés kiküszöbölésével kevesebb káros és potenciálisan káros anyag juthat a szervezetbe, és a környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak lehetnek kitéve, mint a cigarettafüst esetében. Egy 6 hónapos periódus vizsgálata mellet látható volt, hogy számos biomarker (HDL-C, WBC, FEV1%pred, COHb, össz NNAL) szintje statisztikailag szignifikáns mértékben javult azoknál a dohányosoknál, akik a hagyományos cigarettáról a hevítéses technológiára váltottak.
Állatmodell-vizsgálatoknál a tüdőszövet gyulladása és emfizémás elváltozása sem volt megfigyelhető a hevítéses technológiának kitett egerekben, míg a referencia cigaretta füstjét szívó egerek esetében ezek az elváltozások kifejezettek voltak. Ehhez hasonlóan a pre-neopláziás és neopláziás elváltozások incidenciája és a multiplex tumorok megjelenésének valószínűsége sem növekedett a hevítéses technológiának kitett egerek tüdejében, míg a referencia cigaretta füstjét szívó egereknél egyértelműen nőtt az elváltozások incidenciája és a multiplex tumorok megjelenésének valószínűsége. Mindezek mellett a teljes szervezetet érintő toxikus hatás is eltérő volt – a hevítéses technológiapáráját szívó egerek esetében kevésbé dominánsak, vagy meg sem jelennek a stressz és a nikotin nem kívánt hatásai. Az eredmények kétszeres nikotin koncentráció mellett is konzisztensek maradtak.
Ezek az eredmények olyan szempontból biztatók, hogy a leszokni nem tudó vagy nem akaró nagykorú személyek számára ez az új füstmentes technológia jelentős ártalomcsökkentéssel járhat, mérsékelve a karcinogén, légzőszervi toxikus, kardiovaszkuláris toxikus, reprodukciós képességet és a magzati fejlődést károsító hatásokat, amik a hagyományos cigaretták fogyasztásával, a füstben és hamuban található égéstermékekkel járnak. Ugyanakkor ezen új technológiák hosszútávú hatása még nem ismert, további vizsgálatokra van szükség.
Az ártalomcsökkentés melletti küzdelem nem kell, hogy megálljon ott, ahol a leszokástámogatás kudarcot vall. Menni kell tovább és tudatos, új eszközökkel mérsékelni az egészségveszteséget.
Fontos azonban tudni, hogy az egyes füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, és megemeli a szívfrekvenciát, a vérnyomást, illetve ezen technológiák hosszú távú hatása nem ismert. A dohányzás ártalmai teljes kiküszöbölésének leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha megelőzzük a rászokást. Dohányzás esetén pedig a dohányzás és a nikotin ártalmainak kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának teljes abbahagyása biztosíthatja.
Felhasznált irodalom:
Asma S, Mackay J, Song SY, Zhao L, Morton J, Palipudi KM et al. The GATS atlas. Global Adult Tobacco Survey. Atlanta, GA: CDC Foundation; 2015
NICE Public Health Guidance: Tobacco: Harm Reduction Approaches to Smoking (2013)
Ghizdavescu, A. (2018) Tobacco Harm Reduction & ReducedRisk Products. Presented at 4th Jubilee Congress of General Medicine.
Wong, E.T. et al. (2018) Lung inflammation, emphysema, and lung cancer development in A/J mice in response to chronic exposure to aerosol from a heated tobacco product and cigarette smoke.
Nussbaum, A. (2018) Methods for Tobacco Harm Reduction: Introducing the Scientific Assessment Program of PMI Science. Clinical Operations in Oncology Trials – Europe 2018.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
