Bár a krónikus musculoskeletalis fájdalommal, fáradtsággal, nem pihentető alvással, memória- és figyelemzavarokkal járó fibromyalgia pontos etiológiája tisztázatlan, számos adat támasztja alá a centrális tényezők szerepét. A fibromyalgiában tetten érhető centrális zavarok és szenzitizáció egyik lehetséges mechanizmusa lehet a neuroimmunológiai folyamatok rendellenessége. Erre utal, hogy fibromyalgiában – a neuronok és gliasejtek közti kommunikációban részt vevő – fractalkin és az interleukin-8 szintje emelkedett. Arra azonban eddig nem volt közvetlen bizonyíték, hogy fibromyalgiás betegek agyában a gliasejtek aktiválódnának.
A glia aktivációját a transzlokátor fehérje (TSPO) radioligandumos jelölésével PET-vizsgálatban nanomoláris érzékenyéggel ki lehet mutatni. A TSPO expressziója egészségesekben alacsony, de gyulladásos folyamatokban a microgliában és az astrocytákban jelentősen fokozódik.
A fibromyalgia és a gyulladásos folyamatok markerének tekinthető TSPO-expresszió összefüggéseit kívánta feltárni egy 31 fibromyalgiás beteg és 27 egészséges önkéntes részvételével végzett vizsgálat. Egyfelől arra keresték a választ, hogy fibromyalgiában a TSPO expressziója fokozódik-e, illetve hogy találnak-e kapcsolatot a fibromyalgiára jellemző szimptómák valamelyikével. Egy további kérdés volt, hogy mely sejtes elemek lehetnek felelősek a fokozott TSPO-expressziójáért, amelynek megválaszolására az astrocytákhoz köthető MAO-B enzim szintjét is megvizsgálták résztvevők egy kisebb csoportjában.
A vizsgálat azt igazolta, hogy fibromyalgiás betegekben megemelkedett a TSPO expressziója az egészséges résztvevőkhöz képest. Korábbi közleményekben számos agyterülettel kapcsolatban felmerült a gyanú a gliasejtek aktiválódására, és a mostani tanulmány ezek közül több régió esetében igazolta a feltételezéseket. Pozitív kapcsolatot találtak egyes területek (a gyrus cinguli középső része) és a TSPO-expressziója és a fibromyalgiára jellemző klinikai tünet, a fáradékonyság között.
Ezek a klinikai adatok a gyulladásos folyamatoknak a fibromyalgiában játszott szerepére utalnak, és összhangban vannak a gyulladásos cytokinek emelkedett szintjével, amit korábbi kutatások tártak fel. 2016-ban fibromyalgiás betegekben kimutatták az endogén opioiderg tónus fokozódását, és az opioidindukált hyperalgesia kapcsolatát a gliasejtek akitválódásával. Kis dózisban az opioidantagonista naltrexon, amely gátolja a gliosist, kedvező hatásúnak mutatkozott fibromyalgiában.
Bár a TSPO több sejttípusban is kifejeződik, az expresszió fokozódása a gliasejtek aktiválódásának érzékeny markere. A TSPO fokozott expresszióját állatkísérletekben és emberben egyaránt kimutatták neuropathiás fájdalomban, sclerosis multiplexben, Alzheimer-kórban. A kifejeződés számos esetben azokon a területeken erősödik, ahol a gliasejtek aktivitása fokozódik.
A neuroinflammatorikus folyamatok kapcsán a TSPO emelkedése mind az astrocytákban, mind a microgliasejtekben megjelenhet. Mivel a MAO-B-szint emelkedése elsősorban az astrocyták aktivitására vezethető vissza, alkalmas lehet annak elkülönítésére, mely sejtes elemek aktiválódnak. A közölt vizsgálatban a fibromyalgiás betegek MAO-B-szintje nem különbözött az egészségesekétől, ami arra enged követeztetni, hogy fibromyalgia patofiziológiájában az astrocyták aktiválódása nem játszik releváns szerepet.
A kutatócsoport korábban krónikus derékfájásban elvégzett hasonló vizsgálatában szintén a TSPO fokozott expresszióját találták, de a fibromyalgiásokétól eltérő lokalizációkban. Míg krónikus derékfájásban elősorban a thalamus, illetve a deréktájékot és alsó végtagot reprezentáló somatosensoros és motoros kéreg érintettését találták, addig fibromyalgiában a TSPO aktivitása a kérgi struktúrákra korlátozott, de térben kiterjedtebb volt. Ez egybevág a két betegségben tapasztalt krónikus fájdalmak eltérő klinikai megjelenésével.
A fokozott TSPO-szint alapján tehát a gliasejtek aktivitása tehát szerepet játszhat a fibromyalgiában, és az eredmények arra utalnak, hogy ennek hátterében elsősorban a microglia aktiválódása állhat.
Forrás: Albrecht DS, Forsberg A, Sandström A, et al. Brain glial activation in fibromyalgia – A multi-site positron emission tomography investigation. Brain Behav Immun 2019;75:72–83.
