A rehabilitáció lényege akut derékfájdalom esetén a gyors mobilizálás, a korai munkába állás támogatása. A komplex állapotfelmérés kiemelt feladat, így szűrhetők ki azok a páciensek, akik krónikusfájdalom-szindrómában szenvednek vagy akik veszélyeztettek ennek kialakulására. Fel kell ismerni a betegeknek ezen csoportját, mert ők speciális rehabilitációs ellátást igényelnek.
A deréktáji fájdalom a leggyakoribb mozgásszervi betegség, életünk során több mint 80%-os esélyünk van derékfájdalom megjelenésére. Magyarországon pontos adatok a prevalenciára nem állnak rendelkezésre.
A derékfájdalom felosztása
A derékfájdalmak 2-8%-a specifikus fájdalom, például traumás vagy patológiás csigolyatörés, tumor, spondylodiscitis, szeronegatív spondarthritis, caudaszindrómát okozó porckorongsérv áll a háttérben.
A fájdalmak nagyobbik részében, az úgynevezett aspecifikus derékfájdalomban a fájdalom oka pontosan nem állapítható meg. Spasztikus lehet a gerinc körüli izomzat, a csigolyák körüli szalagok megrándulhatnak, a kisízületekben az ízületi tok becsípődhet, discusprotúziók alakulhatnak ki, a csigolyák zárólemezei beroppanhatnak (1).
Külön csoportot alkotnak a krónikus deréktáji fájdalomban szenvedő páciensek ‒ ahol a panaszok több mint hat hónapja fennállnak, a beteg életét a fájdalommal való küzdelem és az egészségügyi ellátás gyakori igénybevétele jellemzi ‒, a hátterében részben érzelemszabályozási zavarok állnak.
Az ellátás keretei
A rehabilitációs programba a páciensek előzetes állapotfelmérés után kerülhetnek.
Korai aktív rehabilitációt alkalmazunk akut súlyos fájdalomszindróma esetén, posztoperatív állapotban, spondylodiscitisek aktív szakaszában, csigolyatörés utáni állapotban. Ez intézeti fekvőbeteg-ellátás keretében történik.
Nappali kórházi ellátásban részesülnek a betegek a mozgásfunkciók közepes vagy mérsékelt csökkenése esetén. Az ellátás programozott rehabilitáció rendszerében történik.
A rehabilitáció folyamata
Kórelőzmény felvétele: a társbetegségek, a gyógyszerérzékenység felmérése.
Panaszok: az anamnézis felvétele funkcionális analítikus interjúhoz hasonlóan részletesen kitér a fájdalmat kiváltó és megszüntető okokra, a munkahelyi és családi viszonyokra. A fájdalom intenzitásának meghatározása VAS skálával történik, az esetleges testsémazavarok felfedése is fontos részt kap.
Állapotfelmérés
Orvosi diagnosztika: fizikális státusz.
Morfológiai diagnosztika: az elvégett képalkotó vizsgálatok áttekintése.
Funkcionális diagnosztika: a mindennapi tevékenység és a társadalmi feladatokban való részvétel felmérése, funkcionális indexként az Oswestry és a Roland Morris kérdőív alkalmazható. Felmérhető a mindennapi élet tevékenységeinek akadályozottsága, például hosszabb ülés, állás, gépkocsi vagy tömegközlekedés használata, munkaképesség, családi kapcsolatok nehézségei a fájdalom miatt és az alvásminőség.
Pszichodiagnosztika: Zung-féle depressziós skála, a Fájdalomkatasztrofizálási kérdőív (PCS) kitöltése, ahol a fájdalomtól való félelem, a fájdalomcsökkentés lehetetlensége, a fájdalommal való állandó foglakozás mérhető fel, és az utóbbi hónapokban van lehetőség a Félelem és elkerülési hiedelmek krónikus fájdalomban kérdőív (FABQ) kitöltésére is, amely a fájdalom és a fizikai aktivitás, illetve a munkavégzés nehézségeiről méri fel a beteg véleményét ‒ ezek függvényében kiszűrhetők a krónikusfájdalom-szindrómás páciensek, akiknek speciális a rehabilitációs igényük és szükségük lehet pszichoterápiás kezelésre is (2).
Módszerek
A rehabilitációs team tagjai: orvos, nővér, gyógytornász, ergoterapeuta, klinikai pszichológus, pszichológusasszisztens, sportterapeuta, fizioterapeuta, szociális munkás, dietetikus, orvosi műszerész.
A terápia része a gyógyszeres fájdalomcsillapítás beállítása, illetve ha szükséges, feszültségcsökkentők vagy antidepresszánsok adása, fizikoterápia és masszázs a fájdalom és az izomfeszesség oldására, egyéni speciális mozgásterápia. Hasznos a relaxáció a tudatos belső figyelem megtanulására. Az interperszonális hatékonyság növelésében, a pozitív érzelmek megélésében a zene- és a biblioterápia segíthet (3, 4).
A sérülékenységen és a negatív érzelmeken való túllépést segíti a fáradtság és a szomorúság ellenére végzett intenzív csoportos gyógytorna és a sportterápia.
A csoportos betegoktatás feladata az önálló fájdalommenedzsment magtanulása, az ergonomikus otthoni és munkahelyi környezet kialakítása, a segédeszközök használata, a dietetikai tanácsadás.
A szociális munkás szerepet játszik a munka világába való visszavezetésben, a részfoglalkoztatás megszervezésében, szükség esetén az egészségkárosodás felmérésének előkészítésében.
Lehetőség van együttműködő beteg estén az önismeret, a támogató pszichoterápia indítására.
A komplex rehabilitáció célja akut fájdalom esetén: korai és aktív mobilizálás, a krónikusfájdalom-szindróma kialakulásnak megakadályozása, a munkába való visszaállás támogatása (1).
Krónikus derékfájdalom esetén fontos a kóros testséma átalakítása, a napi aktivitás növelése, az állóképesség javítása, az esetlegesen fennálló szorongás és depresszió kezelése, a nem megfelelő copingstratégiák és diszfunkcionális attitűdök, a családi és munkahelyi játszmák felderítése és megoldási kísérlete ‒ ez természetesen a páciens együttműködése nélkül nem lehetséges. A fájdalom megszüntetése a krónikusfájdalom-szindrómákban nem elsődleges feladat.
Derékfájdalom esetén szükséges a páciens háromhavonkénti kontrollvizsgálata, korrekt állapotfelmérése, ha szükséges, újabb morfológiai vagy pszichodiagnosztikai vizsgálatok elvégzése, a fizikális státuszban és a társadalmi feladatokban (például a munkában) való részvétel követése az újabb rehabilitációs igény felmérése céljából.
Irodalom
- Bálint G. Az akut derékfájás okai, diaganosztikája és kezelése. Orvostovábbképző Szemle 2012;19(7-8).
- Simoncsics E, Stauder A. A félelem és elkerülési hiedelmek krónikus fájdalomban. A FABQ kérdőív magyar változatának fordítása és validálása. Orv Hetilap 2017;158(24):949-55.
- Katona F, Siegler J (eds.) A rehabilitáció gyakorlata. Budapest: Medicina Könyvkiadó, 2004.
- Vekerdy-Nagy Zs (ed.) Bizonyítékokon alapuló rehabilitáció. Budapest: Medicina Könyvkiadó, 2017.
