Az antidepresszánsok széles spektrumából választhatunk betegeinknek megfelelő készítményt, ehhez azonban ismernünk kell a gyógyszerek fő- és mellékhatásait, és tudnunk kell, hogy az adott beteg számára hogyan hasznosíthatjuk ezen ismereteinket. A gyógyszerválasztást a szerző a táblázatos formában is felsorolt gyógyszercsoportok és mellékhatásprofiljuk megadásával is segíti.
Közel negyven éve foglalkozom depressziós betegekkel. Pályám kezdetén alig volt lehetőség gyógyszeres kezelésre, és az a kevés tri- és tetraciklikus antidepresszáns bár javította a hangulatot, de a beteg bizonytalanul mozgott a szedáltság miatt, képtelen volt a munkavégzésre, elakadt a vizelése, tönkrement a párkapcsolata. Nem foglalkoztunk a beteg szexuális életével, az életminőségről pedig szó sem esett, gyakori volt a rokkantosítás.
Aztán egyre újabb és újabb antidepresszáns szerek kerültek forgalomba, és bár nem volt jobb a hangulatjavító hatásuk, sokkal kedvezőbb volt a mellékhatásprofiljuk. Ezen szerek szedésekor már nemcsak a hangulata javult a betegnek, de az életminősége is.
Ma már nemcsak azt várjuk el a gyógyszertől, hogy jó hangulatjavító legyen, de azt is, hogy ne legyen a beteg érzéketlen, képes legyen megélni például a gyászt, hízzon vagy ne hízzon meg, aludjon, vagy éppen legyen jó a cirkadián ritmusa, képes legyen az öröm érzésére, tudjon dolgozni, legyen energikus, megfelelő szexuális élete legyen, és legújabban már azt is, hogy a kognitív funkciói is védve legyenek.
Milyen jó is lenne, ha mindezt egy gyógyszer tudná biztosítani! Sajnos ilyen gyógyszer nincs. Nekünk, orvosoknak kell megtalálnunk azt a megfelelő antidepresszánst, ami mellett a beteg életminősége a legmagasabb szinten lehet. Ehhez pontosan ismernünk kell a beteg testi adottságait, a súlyát, az életkorát, a nemét és azokat a külső és belső tényezőket, amik a depressziót kiváltották. Ismernünk kell valamennyi antidepresszáns készítményt és azok mellékhatásprofilját, hogy a megfelelő készítményt kaphassa a beteg.
Mindenképpen együttműködést kell kérnünk a betegtől, elmondva, hogy ezen gyógyszereknek a kezdeti időszakban vannak mellékhatásaik, de el fognak múlni. Javasolt ebben az időszakban 6-10 napig kis dózisban adni a gyógyszert, majd amikor a mellékhatások már nem észlelhetőek vagy elenyészőek, akkor emelni a dózist a terápiás adagra. Természetesen, ha a beteg mégsem tolerálja a mellékhatásokat, más hatóanyagra vagy más hatáscsoportú készítményre kell áttérnünk.
Gyakran vádolják meg az antidepresszánsokat azzal, hogy szedésük fokozza az öngyilkosság előfordulását. Ebből annyi valóban igaz, hogy hamarabb növelik a motivációs szintet, mint a hangulatot. Márpedig egy depressziós beteg mire is motivált…? Nos, ezért fontos a beteg szoros kontrollja a kezdeti időszakban, szükség estén a gyógyszer kiegészítése nagy potenciálú benzodiazepinnel.
Sokszor éppen a hosszan tartó mellékhatások azok, amik a depressziós tünetek enyhítése mellett segítenek a betegnek. Egy fiatal ejaculatio praecoxos depressziós férfi beteg örülni fog egy szelektív szerotoninvisszavétel-gátló (SSRI) készítménynek, de ha partnerkapcsolata van, reverzíbilis monoaminooxidáz-gátló (RIMA) a megoldás. De nagyon figyeljünk, mert sok olyan gyógyszerrel is interakcióba lép a moclobemid, amit recept nélkül is megvehet bárki a patikában.
Jöhetnek az SSRI-készítmények, ha magas vérnyomása van a betegnek, éppen a nátriumürítő hatásuk miatt. SSRI a megfelelő azoknak a betegeknek is, akiknek a gyász vagy az elhúzódó gyász mellett vannak depressziós tüneteik.
Az SSRI-készítmények nem segítenek az éjszakai alvászavarban, ami a depressziósoknál gyakori, ilyenkor átmenetileg adhatunk a betegnek trazodont, feltéve, ha nincs öngyilkossági késztetése, vagy nem szívbeteg és a májfunkciói is jók. Hosszú távú kezelést azonban trazodonnal ne tervezzünk, és fiataloknak ne adjuk, náluk ugyanis valóban növeli az öngyilkosság rizikóját.
Nem adhatok idősebb betegnek RIMA-készítményt az interakciók miatt, de kaphat tianeptint, agomelatint, vortioxetint. Mindegyiknek igen enyhe mellékhatásai vannak. A tianeptin ráadásul kikerüli a citokróm P450 rendszert, ahol a legtöbb gyógyszer lebontásra kerül, hátránya viszont a napi háromszoros adagolás, szemben a másik kettővel, amik napi egyszeri bevételt igényelnek.
Sok beteg panaszkodik a depresszióban jelentkező testi fájdalmakra. Ezekben az esetekben a kettős hatású szerek válnak be leginkább. Ezek közül is a legjobb a duloxetin. Nem véletlenül adják polyneuropathiás fájdalmakban is.
Ha valaki képtelen az öröm érzésére, adhatunk neki bupropiont, de előfordul, hogy ettől indulatos és türelmetlen lesz, ráadásul a vérnyomása is emelkedhet. Tapasztalatom szerint egy SSRI-készítmény mindkettőt kivédi.
Ha az illető nagyon sovány, étvágytalan és nem tud aludni, mirtazapin a megoldás. Kiváló hangulatjavítása mellett javítja az étvágyat és nincs szexuális mellékhatása, de szóljunk a betegnek, ne szex előtt vegye be, mert ha ezt teszi, szex helyett inkább aludni fog.
Amikor a depresszió hátterében a cirkadián ritmus felborulását látjuk felelősnek és a beteg képtelen a napi tevékenységére kellő energiát fordítani, az agomelatin a jó választás, de a kezelés megkezdése előtt és közben a májfunkciót ellenőriznünk kell.
Negyvenöt év felett fontos, hogy figyeljünk a kognitív funkciókra, és ilyenkor már lassul az anyagcsere, sőt a szexuális funkciók is sérülékenyebbek Az ilyen és idősebb depressziós betegeknek áldás a vortioxetin, hiszen bár hasonlít az SSRI-készítményekre a hangulat javítását illetően, de védi a kogníciót, nincs súlygyarapodás és nincs szexuális mellékhatás sem.
Természetesen figyelembe kell vennünk az éppen érvényes rendelkezéseket is a gyógyszerválasztás során, de ha egy készítménynek mellékhatása van, nincs akadálya egy másik készítmény beállításának. Ma már a hangulatjavítók széles palettája áll rendelkezésünkre, így lehetőségünk van kiválasztani a minden szempontból megfelelő gyógyszert.
Nem beszéltünk most az antidepresszánsok használatáról terhességben és szoptatás alatt, bár a téma kétségtelenül nagyon fontos. Ez azonban terjedelme miatt már egy másik cikk témája kell hogy legyen.
A könnyebb és átfogóbb nézet kedvéért az 1. táblázatban összefoglaltam az egyes antidepresszáns csoportok mellékhatásait.
1. táblázat: Antidepresszánsok mellékhatásai
