Testi működésekre is hat a pszichoterápia

A Descartes által a középkorban bevezetett dualista gondolkodás, amely különválasztja a testet és a lelket, évszázadok óta meghatározza gondolkodásmódunkat. Az utóbbi évtizedek neurobiológiai, idegtudományi eredményei alapján ma már világossá vált, hogy a szigorú dualista gondolkodás túlhaladott. Mégis nehéz elszakadnunk attól az alapvetéstől, hogy az úgynevezett lelki jelenségek megfoghatatlanok, a testi működésektől függetlenek, egymásra nem hatnak.

Test és lélek kölcsönhatása a tudományos fejlődés tükrében nem sorolható többé az ezotéria tárgykörébe. A pszichoszomatikus betegségek fogalma mára már több évtizede ismert és elfogadott – korábban ezek egy részét testi eredetű, de adott esetben „lelkiek” által is befolyásolt betegségeknek tekintettük (például asztma, gyomorfekély). Másokat a funkcionális zavar kategóriába soroltunk, amikor a testi tünetek hátterében a rendelkezésre álló eszközökkel anatómiai, biokémiai eltérés nem volt kimutatható, így eredetüket pszichésnek gondoltuk. A vizsgálóeszközök fejlődésével ezek többségéről is kiderült, hogy a pszichés tényezők mérhető testi változások révén okozzák a testi tüneteket: például a központi idegrendszeri hatások motilitás- vagy nyálkahártya-szenzitivitást idéznek elő az emésztőrendszerben vagy épp hormonális változásokat a szaporítórendszerben (például irritábilis bél szindróma, meddőség). Azaz pszichés és szomatikus változások szoros kölcsönhatásban zajlanak, a kettő mesterséges szétválasztása helyett érdemes a rendszer – azaz a páciens – egészét figyelembe venni s kezelni.

A témával foglalkozó kutatások egyik aspektusa azt vizsgálja, hogy pszichoszociális tapasztalataink hogyan hatnak testi működéseinkre, azaz endokrin és immunrendszerünkre, illetve adott esetben betegségek lefolyására. A vizsgált pszichoszociális „tapasztalatok” egy formája az is, ha a személy pszichoterápiára jár. Jelen cikkben a pszichoterápia testi működésekre kifejtett, szomatikus markerekkel igazolható hatását vizsgáló tanulmányokból ismertetek néhány példát.

HIV/AIDS

Pszichoterápiás módszerek immunológiai markerekre kifejtett hatását ez idáig legkiterjedtebben HIV-es/AIDS-es páciensek körében vizsgálták. Az eredmények szerint a kognitív viselkedésterápia stresszcsökkentő módszerekkel együtt képes a HIV-vírus-szám csökkentésére, a CD₄-lymphocyta-szám emelésére, a lymphocyta PHA (phytohaemagglutinin) -válasz javítására (1).

Asztma

Asthma bronchiale esetén alkalmazott pszichoterápia az asztmás tüneteket sok esetben csökkenti. Egy kutatás során a komplex pszichoterápiás programban részesülő asztmás csoportban a specifikus IgE-válasz gyengült, a B-lymphocyta-szám csökkent, az allergiaspecifikus CD23+ lymphocytaszám csökkent, az alacsony NK- és CD₂₄ T-sejt-szám rendeződött, míg a pszichoterápiában nem részesülő kontrollcsoportban ezek a változások nem, vagy csupán kisebb mértékben jelentkeztek (2).

Rheumatoid arthritis

Shadick és munkatársai az Internal Family Systems (IFS) pszichoterápia hatásait vizsgálták rheumatoid arthritisben egy randomizált, kontrollcsoportos vizsgálat során. A fizikális státusz mérésére önkitöltő kérdőívet, valamint a vizsgálat ágait nem ismerő reumatológusok által felvett státuszt használták. A pszichoterápiában részt vevő csoport jobb pontszámokat ért el a fájdalmat és a fizikális funkciót mérő skálákon (3).

Egy másik tanulmány során stresszkezelő tréning hatását vizsgálták rheumatoid arthritisben. A vizsgálati csoport rövid stresszkezelő tréningen vett részt. Ezután a résztvevőket alávetették a Trier Szociális Stressz Tesztnek (TSST), amely egy, a stressz modellezése során gyakran használt mesterséges, stresszkeltő szituáció. A TSST során a kortizolszint és a bőrellenállás rendszerint nő, a stresszhatás immunmoduláló szerepében kulcsfontosságú IL-6- és IL-8-szinttel együtt. Jelen vizsgálat során mind a kortizolszint, mind a stresszindukált IL-8-szint szignifikánsan kevésbé emelkedett meg a tréningcsoportban a kontrollcsoporthoz képest, azaz esetükben a pszichés stressz kisebb hatással volt a stressztengelyre és az immunrendszerre (4).

Emlőtumor

Emlőtumoros betegek egy csoportjánál arra keresték a választ, vajon a pszichoterápia milyen hatással van az általános állapotra és az immunrendszerre. A pszichoterápiában részt vevő páciensek állapota (szubjektív tünetek, életminőség) jobb volt a kontrollcsoporténál, és a PHA-indukált T-sejt-válaszuk (körülbelül az immunrendszer hatékonyságát mérő marker) javult vagy stagnált, míg a kontrollcsoportban romlott (5).

Egy újabb vizsgálat során a szorongás „gyulladáskeltő” hatását vizsgálták emlőtumoros betegek körében. A szorongás ugyanis a szakirodalom szerint együtt jár egyes gyulladásos jelekkel, többek között a keringő leukocyták transzkripciós profilja gyulladásos irányba tolódik. A randomizált, kontrollcsoportos vizsgálat során emlőtumor-kezelés alatt álló nők vettek részt tízhetes kognitív stresszkezelő tréningen (CSBM). Fehérvérsejtjeikről teljes genomra kiterjedő transzkripciós profilt készítettek. A tréning 91 leukocytagén expresszióját változtatta meg több mint 50%-kal. Többek között egyes proinflammációs és metasztázishoz kötődő gének downregulációja, interferon-1-gének upregulációja ment végbe. A bioinformatikai elemzés során az NF-κB/Rel és a GATA-családba tartozó transzkripciós faktorok működésének csökkenése, az interferonválaszban szereplő transzkripciós faktorok működésének növekedése, valamint a glükokortikoidreceptor potenciális mediátor szerepe merült fel. (A glükokortikoidreceptor-gén transzkripciós aktivitása növeli vagy csökkenti a stressztengely érzékenységét pszichoszociális stresszhatásokra.) A fenti kutatás azért is jelentős, mert bár sok vizsgálat során kiderül a pszichés stressz, a pszichoterápia és a fizikális egészség közötti kapcsolat, itt az összefüggést molekuláris szinten ismerhetjük meg (6).

Időskor

Az időskor természetesen nem betegség, ugyanakkor a korral együtt jár az immunrendszer egyes funkcióinak csökkent működése, sérülékenyebbé téve az idősebb generációt. Randomizált, kontrollcsoportos vizsgálat során egy relaxációs módszer hatását vizsgálták idősek otthonában lakó személyek körében. A kéthetes relaxációs tréningen részt vevő csoport és a kontrollcsoport között a CD19, CD71, CD97, CD134 és CD137 lymphocyták szubpopulációi méretében volt szignifikáns különbség, emellett a tréningcsoport az életminőség-skálán is jobb pontszámokat ért el. A kéthetes relaxáció immunmoduláló hatása tehát kimutatható volt, hosszú távú gyakorlati haszna természetesen további vizsgálatokkal lenne bizonyítható (7).

Összességében elmondható, hogy az immunrendszer és az idegrendszer kapcsolata ma már tudományos tény. Pszichoterápiás módszerekkel természetesen nem lehet meggyógyítani szomatikus betegségeket, azonban a pszichoterápiák immunmoduláló hatása több krónikus betegségben és egészséges mintán is kimutatható.

Irodalom

1. Carrico AW, Antoni MH. The effects of psychological interventions on neuroendocrine hormone regulation and immune status in HIV-positive persons: a review of randomized, controlled trials. Psychosom Med 2008;70:575-84.
2. Castes M, Hagel I, Palenque M, Canelones P, Corao A, et al. Immunological changes associated with clinical improvement of asthmatic children subjected to psychological intervention. Brain Behavior and Immunity 1999;13:1-13.
3. Shadick N, Sowell NF, Frits ML, Hoffman SM, Hartz SA, et al. A randomized controlled trial of an internal family systems-based psychotherapeutic intervention on outcomes in rheumatoid arthritis: a proof-of-concept study. J Rheumatol 2013;40(11):1831-41.
4. De Brouwer SJ, van Middendorp H, Kraaimaat FW, Radstake TR, Joosten I, et al. Immune responses to stress after stress management training in patients with rheumatoid arthritis. Arthritis Res Ther 2013;15(6):R200.
5. Andersen BI, Farrar WB, Golden-Kreutz D, Emery CF, Glaser R, et al. Distress reduction from a psychological intervention contributes to improved health for cancer patients. Brain Behavior and Immunity 2007;21:953-61.
6. Antoni MH, Lutgendorf SK, Blomberg B, Carver CS, Lechner S, et al. Cognitive-behavioral stress management reverses anxiety-related leukocyte transcriptional dynamics. Biol Psychiatry 2012;71(4):366-72.
7. Reig-Ferrer A, Ferrer-Cascales R, Santos-Ruiz A, Campos-Ferrer A, Prieto-Seva A, et al. A relaxation technique enhances psychological well-being and immune parameters in elderly people from a nursing home: a randomized controlled study. BMC Complement Altern Med 2014;14:311.