A hasi panaszok miatt vizsgált betegnél évekkel korábban aortaelzáródás miatt aortobifemoralis bypassműtét történt. Ismert volt a graft elzáródása is, mégis több intézményben számos felesleges vizsgálatot végeztek, mielőtt a korrekt diagnózis (érelzáródás miatti abdominalis angina) felállítása megtörtént volna. Az eset ismertetésében a szerző kiemeli, hogy rendkívül fontos az anamnézis gondos felvétele, és az adatok alapján a megfelelő következtetés levonása.
„A jó anamnézis fél diagnózis!” – tartja a mondás. Ez a legmodernebb diagnosztikai módszerek korában is így van. Az előzményekről való pontos tájékozódás felesleges vizsgálatoktól kíméli meg a beteget (és a személyzetet is), aki időben kaphatja meg a megfelelő kezelést.
Egy 49 éves férfi étkezéseket követő hasi-deréktáji fájdalom, hasmenés, fogyás miatt jelentkezett ambulanciánkon 2010 novemberében.
Öt hónappal korábban panaszait CT-lelete alapján lumbalis discopathiával magyarázták. Egy hónapja a tünetek alapján lumboischialgia és bronchitis acuta miatt is kezelték egy másik intézetben.
Ezt megelőzően, három hónappal korábban egy másik intézetben járt ugyanezen panaszok miatt, ahol vesekövességet állapítottak meg. Kolonoszkópiát is végeztek, a coecum ascendens területén gyulladt nyálkahártyát láttak, amelyet nagy kiterjedésű, néhol összefolyó fekélyek tarkítottak. Ezen terület biopsziás anyagából készült hisztológiai vizsgálatának lelete alapján felmerült az infectiosus, ischaemiás eredet, de a Crohn-betegséget sem lehetett kizárni.
Osztályunkon jelentkezésekor anamnézisét kikérdezve a kórelőzmény igen lényeges pontja került előtérbe. A beteget nyolc éve ismeretlen eredetű érelzáródás miatt operálták meg, aortobifemoralis bypassműtét történt. Hat év elteltével claudicatiós panaszok jelentkeztek. Az akkor készült digitális szubtrakciós angiográfiás (DSA) felvétel a veseartériák magasságában elzáródott aortagraftot igazolt, a beteg azóta konzervatív kezelésben részesült.
Az anamnézis ismeretében az első felmerülő diagnózis az abdominalis angina volt, ezért mi is
DSA-vizsgálatot kértünk, ami igazolta a graft elzáródását az arteria renalisok alatt, valamint az ennek következtében kialakult kiterjedt collateralisrendszert.
A DSA-vizsgálat lelete: A jobb vesét ellátó artérián korai oszlás ábrázolódott, a bal a. renalison az eredés után 8 mm-es aneurysma telődött. Az a. hepatica communis telődött, az a. lienalis kezdeti szakasza kifejezetten beszűkült. Az a. mesenterica superior elzáródott, collateralisokból telődött vissza. Az a. mesenterica inferior az a. rectalis superioron keresztül az interna ágrendszeréből telődött, míg a mindkét oldali femoralis communisok a vaskos epigastrica inferiorokon át telődtek.
A megoldás sürgős érsebészeti bevatkozás lett volna, azonban a hasi CT-vizsgálat a pancreas farki regiójában 10×5 cm-es pseudocystát igazolt. Először ennek endoszkópos szájaztatása történt a gyomorba. A beteg jelenleg érrekonstrukciós műtét előtt áll.
Az étkezéssel összefüggő hasi görcsök, deréktáji fájdalom, a következményes hasmenés, fogyás oka lehet mesenterialis keringési zavar is. Az abdominalis angina gyakrabban fordul elő, mint ahányszor gondolunk rá. Esetünkben az anamnézis ismerete alapján szinte nyilvánvaló volt a panaszok oka.
Időről-időre fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a jó anamnézis nem válik feleslegessé. Célirányos vizsgálatokkal gyorsabban jutunk a helyes diagnózishoz.
Köszönöm dr. Vágó Andreának (Honvédkórház, Radiológiai Osztály) a vizsgálat elvégzését és a felvétel rendelkezésre bocsátását.
