Gyógyszerek újrapozícionálása az Alzheimer-kór kezelésében – a szakértői konszenzus eredménye

Háttér

Az Alzheimer-kór a világon jelenleg több mint 40 millió embert érint, és ez a szám várhatóan 2050-re meghaladja a 100 milliót. Az amiloid-ellenes antitestes kezelések, a lekanemab és a donanemab, fontos előrelépést jelentenek, terápiás előnyeik továbbra is korlátozottak.  
Ígéretes alternatíva lehet más betegségek kezelésére már forgalomban lévő hatóanyagok újrapozícionálása. Ezeknek a gyógyszereknek már ismert a mellékhatásprofilja, „csak” a hatásosságukat kell bizonyítani, így a fejlesztés sokkal gyorsabb és olcsóbb, mint teljesen új hatóanyagok esetén. 
Egy nemzetközi szakértői panel nemrég publikálta azt a tanulmányt, amelyben az Alzheimer-kór kezelésében újrapozícionálásban legígéretesebb hatóanyagokat akarták azonosítani. Egy nemzetközi szakértői csoport nemrég közzétett tanulmányában azokat a forgalomban lévő gyógyszer-hatóanyagokat kereste, amelyek újrapozícionálás révén az Alzheimer-kór kezelésében a legígéretesebbek lehetnek. 

Módszerek és eredmények 

Az idegtudományok, neurológia, pszichiátria, gerontológia és társterületei k szakértőiből, klinikusaiból és gyógyszeripari képviselőiból álló nemzetközi csoport tagjai a Delphi-módszer keresett konszenzusos véleményt.  
A többlépéses folyamatban elsőként összeállították azt a listát, amelyre minden paneltag nevezhetett már forgalomban lévő hatóanyagot. Ebből a 81 tételből álló listából kiszűrték a már 3. fázisú vizsgálat alatt álló anyagokat, illetve azokat, amelyeket csak egy paneltag nevezett. Ezt követően áttekintették az így keletkezett rövid lista hatóanyagainak szakirodalmát. A talált bizonyítékokat hatóanyagonként értékelték, és rangsorolták a jelölteket. A prioritás meghatározásánál elsősorban a következő kérdésekre keresték a választ: 

• Van-e biológiai, mechanisztikus plauzibilitása a hatásnak a neurodegeneratív folyamatokra? 

• Van-e preklinikai, klinikai vagy epidemiológiai bizonyíték a hatásra? 

• Milyen a szer biztonságossága és tolerálhatósága idősebb populációban? 

Több hatóanyag esetében ébresztett kételyeket  

• a kevés bizonyíték a hatásosságra,  

• a vér-agy gáton történő átjuttatás nehézségei, illetve  

• az időseknél tapasztalt kedvezőtlen biztonságossági profil. 

Végül három hatóanyag felelt meg az összes vizsgált kritériumnak: a herpes zoster vakcina, a szildenafil és a riluzol. 

Herpes zoster vakcina 

A szakértői panel szerint a herpes zoster elleni vakcina a legígéretesebb jelölt az Alzheimer-kór megelőzésére vagy kezelésére. A feltételezett mechanizmus az, hogy a varicella-zoster vírus reaktivációja és az immunrendszeri változások szerepet játszhatnak a neurodegenerációban, ezért a vakcina az immunválasz befolyásolásával védő hatást fejthet ki. Megfigyeléses vizsgálatok alapján azoknál, akik megkapták a vakcinát, kb. 16–20%-kal alacsonyabb volt a demencia kialakulásának kockázata. További előnye, hogy a készítmény már széles körben alkalmazott és jó biztonságossági profillal rendelkezik, ráadásul legfeljebb két adag szükséges. A kutatók ezért nagyszabású klinikai vizsgálatokat javasolnak a hatás igazolására. 

Szildenafil 

Az eredetileg erektilis diszfunkció kezelésére használt szildenafil a kutatások szerint több Alzheimer-hez kapcsolódó biológiai folyamatra is hatással lehet. Kísérletes eredmények alapján védheti az idegsejteket és csökkentheti a tau-fehérje kóros felhalmozódását az agyban. Állatkísérletekben a szer javította a kognitív teljesítményt, amit részben az agyi véráramlás fokozódásával magyaráznak. A mechanizmusok – például a nitrogén-oxid jelátvitel és a vascularis hatások – összhangban állnak az Alzheimer-kór patofiziológiájával. A panel ezért ezt a hatóanyagot is kiemelt jelöltnek ítélte a további klinikai vizsgálatokra. 

Riluzol 

A riluzol jelenleg az amyotrophiás lateralsclerosis kezelésére alkalmazott gyógyszer, amelynek neuroprotektív hatásai miatt merült fel az Alzheimer-kórban való alkalmazása. Állatkísérletekben a készítmény javította a memória- és kognitív funkciókat, valamint csökkentette a tau-fehérje szintjét az agyban. Hatásmechanizmusa részben a glutamáterg jelátvitel modulálásával és az excitotoxicitás csökkentésével magyarázható. A rendelkezésre álló preklinikai eredmények és a már ismert biztonságossági profil miatt a szakértői panel ezt a hatóanyagot is a legígéretesebb újrapozicionálási jelöltek közé sorolta. A következő lépés a klinikai vizsgálatok elindítása az Alzheimer-kórban mutatott hatás bizonyítására.