Az orvostudomány területén folyamatosan zajló kutatások kiemelkedő eredményeket hoznak a kezelési módszerek fejlesztésében és a betegbiztonság javításában. A legfrissebb tanulmányok rávilágítanak a rák és a súlycsökkentő gyógyszerek alkalmazásának kihívásaira, valamint a krónikus agysérülések és bőrbetegségek kezelésének ígéretes új lehetőségeire.
Endometriális rák terápiás kombinációja nem felelt meg az elsővonalas kezelési vizsgálatban
Az International Journal of Environmental Research and Public Health című folyóiratban közzétett úttörő A Merck és az Eisai bejelentette, hogy a Keytruda és a Lenvima kombinált terápiája nem érte el a kitűzött célokat egy késői stádiumú vizsgálatban az előrehaladott vagy kiújult endometriumrák első vonalbeli kezelésére. Ez azt követően következett be, hogy a kombináció korábbi kísérletei kudarcot vallottak a fej- és nyaki rák, valamint a bőrrák kezelésében az év elején.
A PD-1 gátló Keytruda és a kinázgátló Lenvima már engedélyezett az előrehaladott endometriumrák bizonyos típusainak kezelésére olyan betegek esetében, akik már részesültek korábbi szisztémás kezelésben. Ebben a legutóbbi vizsgálatban azonban a kombináció nem késleltette hatékonyan a rák progresszióját, illetve nem hosszabbította meg a betegek életét, amikor kezdeti kezelésként alkalmazták.
E kudarc ellenére a Merck kijelentette, hogy a jelenlegi adatok nem befolyásolják a kombinációs terápia engedélyezett indikációit vagy más folyamatban lévő vizsgálatokat. A Lenvima az első félévben 1,05 milliárd dollár globális forgalmat generált.
Ez az eredmény aláhúzza a különböző rákbetegségek hatékony első vonalbeli kezeléseinek kifejlesztésével kapcsolatos kihívásokat, és rávilágít az onkológiában a kutatás és az innováció folyamatos szükségességére.
Forrás: Medscape cikk
Az EU felügyeleti szerve több biztonsági adatot kér a GLP-1 gyógyszergyártóktól
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) több adatot kér a GLP-1 receptor agonisták – a cukorbetegség és a testsúlycsökkentő gyógyszerek egy csoportjának – gyártóitól, hogy kivizsgálja a betegek körében felmerülő öngyilkossági gondolatokról szóló jelentéseket. A júliusban indított felülvizsgálat olyan gyógyszereket érint, mint a Novo Nordisk Ozempic és Wegovy, az Eli Lilly Trulicity, a Sanofi Suliqua, az AstraZeneca Bydureon, valamint a Novo Rybelsus és Saxenda.
Az EMA farmakovigilanciai kockázatértékelési bizottsága (PRAC) 2024 áprilisában újra megvizsgálja a kérdést. A felülvizsgálatot az Izlandi Gyógyszerügynökség jelentései és az EudraVigilance adatbázisból származó legalább 170 esetjelentés váltotta ki. Bár nem állapítottak meg okozati összefüggést, az EMA igyekszik tisztázni ezeket az aggályokat.
Az Egyesült Államokban az FDA is vizsgálja a hasonló jelentéseket, mivel 2010 és 2023 júniusa között 265 olyan esetet kapott, amelyekben GLP-1 gyógyszerekkel kapcsolatos öngyilkossági gondolatok vagy viselkedés fordult elő. A Wegovy jelenlegi amerikai címkézése a betegek öngyilkossági hajlamú viselkedésének megfigyelését javasolja, és azt tanácsolja, hogy ne alkalmazzák olyan egyéneknél, akiknek a kórtörténetében már volt öngyilkossági kísérlet. A Novo Nordisk kijelentette, hogy elkötelezett a hatóságokkal való együttműködés mellett e kérdések kezelése érdekében.
Ez a vizsgálat a súlycsökkentő gyógyszerekkel kapcsolatos történelmi kihívásokat követi, ahol az öngyilkossági gondolatok akadályozták a gyógyszerfejlesztést. Mivel az ilyen gyógyszerek iránti kereslet egyre nő, a folyamatos éberség és az átfogó adatok elengedhetetlenek a betegek biztonságának garantálásához.
Forrás: Medscape cikk
Kísérleti kezelés állítja helyre a kognitív funkciókat krónikus traumás agysérülésben
A Nature Medicine című szaklapban nemrégiben megjelent tanulmány kimutatta, hogy a mély agyi stimulációt (DBS) alkalmazó kísérleti terápia képes helyreállítani a kognitív funkciókat a közepesen súlyos vagy súlyos krónikus traumás agysérülésben (TBI) szenvedő betegeknél. Ez az úttörő, első emberen végzett kísérlet a központi talamuszt, a tudat szabályozásában kulcsfontosságú kis agyi régiót célozta meg. A terápia során pontos elektromos impulzusokat adtak sebészileg beültetett elektródákon keresztül, az egyes résztvevők agyi anatómiájához igazodó újszerű technikák alkalmazásával.
A vizsgálatban öt olyan beteg vett részt, akik 3 és 18 évvel korábban szenvedtek TBI-t, és mindannyian tartós neuropszichológiai károsodásban szenvedtek. Három hónapos, napi 12 órás DBS-kezelés után a résztvevők jelentős kognitív javulást mutattak, átlagosan 32%-kal nőtt a kognitív teszteken nyújtott teljesítményük, és 80%-kal javult a figyelem. Emellett a résztvevők kevesebb fáradtságról számoltak be, és visszanyerték olyan képességeiket, mint az olvasás, a tévénézés és a videojátékok.
Ezek az ígéretes eredmények új reményt nyújtanak a krónikus TBI-ben szenvedő betegek számára, egy olyan állapot, amelyre jelenleg nincs hatékony hosszú távú kezelés. A vizsgálat sikere megnyitja az utat a nagyobb vizsgálatok előtt, amelyek tovább vizsgálják a DBS-ben rejlő lehetőségeket a krónikus TBI-hez kapcsolódó kognitív deficitek kezelésében. Ez az innovatív megközelítés forradalmasíthatja az agysérülések hosszú távú hatásaival élő milliók ellátását.
Forrás: Medscape cikk
A bőrbetegségekkel küzdő gyerekek megbélyegzéssel és csökkent életminőséggel szembesülnek
A JAMA Dermatology című szaklapban nemrégiben közzétett tanulmányból kiderül, hogy a krónikus bőrbetegségekben – például aknéban, alopeciában, ekcémában, pikkelysömörben és vitiligóban – szenvedő gyermekek jelentős mentális egészségügyi és szociális kihívásokkal szembesülnek, beleértve a zaklatást és a megbélyegzést. A Kanadában és az Egyesült Államokban 32 gyermekbőrgyógyászati központban végzett vizsgálatban 1671 gyermek vett részt, és azt mutatta, hogy a résztvevők 73%-a számolt be megbélyegzésről.
A tanulmány szoros összefüggést talált a bőrbetegségek észlelt súlyossága és láthatósága, valamint az életminőség, a szorongás és a depresszió között e gyermekek körében. Az erősen látható vagy súlyos bőrbetegségben szenvedő gyermekek magasabb szintű megbélyegzésről számoltak be, ami összefüggött a csökkent életminőséggel és mentális egészségügyi problémákkal.
Dr. Michele Ramien, a tanulmány vezető szerzője, a Calgary Egyetem gyermekbőrgyógyász szakorvosa hangsúlyozta, hogy a bőrgyógyászoknak fel kell ismerniük a pácienseik érzelmi és szociális terheit. Ez magában foglalja, hogy többet kérdezzenek az életminőségről, és megfelelő támogatást és forrásokat biztosítsanak.
A szülők arról számoltak be, hogy a gyermekek mintegy 29%-a tapasztalt zaklatást, elsősorban az iskolában, ami szorosan összefüggött a megbélyegzés érzésével. A lányok és a hyperhidrosisban és hidradenitis suppurativa-ban szenvedő gyermekek nagyobb valószínűséggel számoltak be magasabb depressziós és szorongásos értékekről.
Dr. Danielle Marcoux, a Montreali Egyetem munkatársa kiemelte annak fontosságát, hogy ezeket a kihívásokat a mentális egészségügyi erőforrások és támogató hálózatok, például a speciális nyári táborok beépítésével kezeljék a kezelési tervekbe. Ezek a beavatkozások jelentősen javíthatják a krónikus bőrbetegségben szenvedő gyermekek önértékelését és szociális tapasztalatait, segítve őket abban, hogy jobb életet éljenek.
Forrás: Medscape cikk
