A cikk összefoglaló betekintést nyújt az egészségügy fejlődő területeire, és olyan fontos kérdéseket érint, amelyek közvetlen hatással vannak a családok, páciensek és egészségügyi szakemberek mindennapi életére.
Francia szakértők iránymutatást adnak a gyermekek képernyőidejére vonatkozóan
Francia szakértők új iránymutatásokat adtak ki a gyermekek képernyőhasználatával kapcsolatban, amelyek jelentős intézkedéseket javasolnak a képernyők fiatalok egészségére gyakorolt negatív hatásainak csökkentésére. A Dr. Amine Benyamina és Dr. Servane Mouton által vezetett bizottság bemutatta ajánlásaikat Emmanuel Macron francia elnöknek, amelyek szerint 3 éves kor alatt nincs képernyő, 11 éves kor előtt nincs telefon, 13 éves kor előtt nincs okostelefon, és 15 éves kor előtt nincs közösségi média.
Az iránymutatások célja, hogy kezeljék azokat az aggodalmakat, amelyek szerint a túlzott képernyőhasználat hozzájárulhat alvászavarokhoz, mozgásszegény életmódhoz, és más egészségügyi kockázatokhoz, mint például az elhízás. A főbb ajánlások között szerepel:
- A képernyők használatának tiltása 3 év alatti gyermekek számára, és annak korlátozása 6 éves korig.
- A gyermekek képernyőhasználatának mérsékelt és felügyelt keretek között tartása 6 éves kor után.
- Az okostelefonok használatának iskolai tilalmának megerősítése középiskolákban.
- Egy „kapcsolat bontásának joga” bevezetése a diákok számára este 7 és reggel 7:30 között.
A bizottság ezen kívül támogatja a kiskorúak védelmét a digitális platformokon található nem megfelelő tartalmaktól, valamint az etikus közösségi hálózatok előmozdítását.
Gabriel Attal miniszterelnök támogatását fejezte ki ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatban, hangsúlyozva a felelős digitális használat fontosságát az oktatásban. A kormánynak egy hónap áll rendelkezésére az ajánlások végrehajtására, amelyek célja, hogy irányt mutassanak a gyermekeknek az egészséges digitális szokások és az önállóság felé. Ezek az erőfeszítések kiemelik a szülők és oktatók kritikus szerepét a képernyőidő hatékony kezelésében.
Forrás: Medscape cikk
A „rejtett halláskárosodás” okozhatja a fülzúgást: tanulmány
A Massachusetts Eye and Ear Infirmary kutatóinak nemrégiben készült tanulmánya szerint a fülzúgás, a fülzúgás által jellemzett állapot, a tinnitus összefügghet a “rejtett halláskárosodással”. A halláscsökkenésnek ez a formája, amelyet a szokásos hallásvizsgálatok nem mutatnak ki, inkább a hallóidegrostok elvesztésével jár, mint a fül hangérzékelő sejtjeinek károsodásával.
A vizsgálatba 294 felnőttet vontak be: 201-et fülzúgás nélkül, 64-et átmeneti fülzúgással és 29-et krónikus fülzúgással. Annak ellenére, hogy a tiszta tónusú audiometriai tesztek normális eredményeket mutattak, a fülzúgásban szenvedők csökkent hallóideg-válaszokat és fokozott agytörzsi aktivitást mutattak a hangok hatására. Ez arra utal, hogy az agy a hallóidegek aktivitásának növelésével kompenzálja a hallóidegek elvesztését, ami a fantomhangok érzékelését eredményezi, hasonlóan a fantom végtag szindrómához.
Dr. Stéphane F. Maison, a kutatás vezető szerzője hangsúlyozta, hogy a fülzúgás mögöttes mechanizmusainak megértése kulcsfontosságú a hatékony kezelések kifejlesztéséhez. A fülzúgás jelentősen befolyásolhatja az életminőséget, alváshiányt, szorongást, depressziót és társadalmi elszigetelődést okozhat. Ez a tanulmány kritikus lépés a végső cél felé, hogy a fülzúgás az okok teljes megértésével elhallgattassék.
Ezek az eredmények azt sugallják, hogy átfogóbb hallásvizsgálatokra van szükség a rejtett halláscsökkenés felderítéséhez és a fülzúgásban szenvedők jobb kezeléséhez.
Forrás: Medscape cikk
Hogyan illeszkedik az AI a klinikai gyakorlatba?
A mesterséges intelligencia (AI) egyre inkább beépül a klinikai gyakorlatba, és jelentős lehetőségeket kínál az egészségügy forradalmasítására. Az AI-rendszerek, különösen a mélytanulási algoritmusok, az emberi szakértőkkel egyenértékű képességeket mutattak olyan feladatokban, mint a bőrrák diagnosztizálása, a szeptikus betegek kezelése és az orvosi képalkotás értelmezése. Az ígéretek ellenére a mesterséges intelligencia valós klinikai környezetben történő alkalmazása még mindig gyerekcipőben jár, és számos mesterséges intelligenciát támogató orvosi eszközt csak korlátozott számú randomizált, kontrollált vizsgálat támogat.
Egy átfogó áttekintés 86 randomizált tanulmányt elemzett a mesterséges intelligencia klinikai gyakorlatban történő alkalmazásáról, és a gasztroenterológiában (43%), majd a radiológiában, a sebészetben és a kardiológiában végzett vizsgálatokban mutatkozott ki a legnagyobb arány. Ezek a tanulmányok bizonyították, hogy a mesterséges intelligencia optimalizálhatja a kezelési stratégiákat, javíthatja a betegek tüneteinek kezelését, és fokozhatja a klinikai döntéstámogatást. A mesterséges intelligencia például javította az inzulinadagolás szabályozását, előre jelezte a diabéteszes retinopátia kockázatát, és megkönnyítette az onkológusok és a betegek közötti megbeszéléseket a rák prognózisáról.
Az alapellátásban azonban jelentős a randomizált kísérletek hiánya, ami rávilágít a jövőbeli kutatás egyik területére. Emellett a legtöbb tanulmányt egyetlen országban, elsősorban az Egyesült Államokban és Kínában végezték, ami hangsúlyozza a nemzetközi együttműködés szükségességét annak biztosítása érdekében, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek általánosíthatók legyenek a különböző népességcsoportokban és egészségügyi rendszerekben.
Összefoglalva, bár a mesterséges intelligencia jelentős potenciált mutat különböző orvosi szakterületeken, további kutatások, különösen multicentrikus kísérletek és az alapellátásban végzett vizsgálatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a klinikai gyakorlatban teljes mértékben kiaknázzák előnyeit.
Forrás: Medscape cikk
Túl korán vonják meg az életfenntartást súlyos agysérülés esetén?
A Journal of Neurotrauma című szakfolyóiratban megjelent új tanulmány szerint néhány súlyos agyi traumás sérülésben (TBI) szenvedő beteg, akitől megvonták az életfenntartó rendszert, talán túlélte volna és részben független lett volna, ha az életfenntartó kezelést folytatják. A TRACK-TBI (Transforming Research and Clinical Knowledge in Traumatic Brain Injury) tanulmány azt sugallja, hogy az életfenntartás megvonásáról szóló döntés késleltetése bizonyos betegek számára előnyös lehet.
A vizsgálatba több mint 1300 beteget vontak be 18 traumaközpontból az Egyesült Államokban. A kutatók egy matematikai modell segítségével becsülték meg a felépülés lehetőségét hat hónappal a sérülés után. Azt találták, hogy a betegek akár 40%-a, akiknek a korai életmentő eszközök leállítása nélkül az előrejelzések szerint túlélnének, visszanyerhette volna függetlenségének bizonyos szintjét.
Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a súlyos TBI-eseteknél óvatosabban kell megközelíteni az életfenntartó eszközök leállítását. A súlyos TBI utáni kimenetel előrejelzése kihívást jelent, és nincsenek pontos orvosi irányelvek. A családoknak gyakran a sérülést követő 72 órán belül kell meghozniuk ezeket a kritikus döntéseket. Ez a tanulmány hangsúlyozza az előrejelző eszközök javításának fontosságát, és azt sugallja, hogy az életfenntartó eszközök korai leállítása néha elhamarkodott lehet.
Az olyan szakértők, mint Dr. Yelena Bodien és mások hangsúlyozzák, hogy további kutatásokra van szükség a prognosztikai eszközök finomítása és annak biztosítása érdekében, hogy az életfenntartással kapcsolatos döntéseket a lehető legjobb bizonyítékok alapján hozzák meg. Ez a megközelítés nagyobb esélyt adhat a betegeknek a gyógyulásra, és csökkentheti az életfenntartó kezelések idő előtti visszavonásának lehetőségét.
Forrás: Medscape cikk
