Az Egyesült Államok allergológiai és infektológiai intézetének (National Institute of Allergy and Infectious Diseases – NIAID) kezdeményezésére indult a három részből álló Adaptive COVID-19 Treatment Trial (ACTT) vizsgálat. A III. fázisú, kettős vak, placebokontrollált kutatás mindhárom része a remdesivirre épül. Az ACTT-1-ben a remdesivirt vetették össze placebóval, az ACTT-2-ben a remdesivirhez baricitinibet vagy placebót, a harmadik vizsgálatban remdesivirhez β1a-interferont vagy placebót adtak.
Az ACTT-1 eredményei nemrég jelentek meg a New England Journal of Medicine oldalain, az ACTT-2 első eredményeit pedig néhány napja jelentették be egy virtuális konferencián. Az ACTT-3 eredményeinek publikálása szintén az ősz folyamán várható. Az alábbiakban az eddig megjelent két részt foglaljuk össze.
ACTT-1 – remdesivir vs. placebo
A New England Journal of Medicine hasábjain megjelent a remdesivir hatásosságát és biztonságosságát kutató kettős vak, randomizált, placebokontrollált vizsgálat eredménye.
Február 21. és április 19. között 10 ország 60 kutatóhelyén 1062, COVID-19 okozta alsó légúti infekcióban szenvedő beteget vontak be. A betegek véletlenszerű besorolás alapján remdesivirt vagy placebót kaptak. Az elsődleges kimenetel a felépülésig eltelt idő volt.
A remdesivir a placebóhoz képest szignifikánsan csökkentette a felépülésig eltelt időt (10 nap; 95% CI: 9–11 nap vs. 15 nap; 95% CI: 13–18). A remdesivir mellett nagyobb eséllyel következett be a 15. napra állapotjavulás.
Egy nyolc fokozatú skálán (1: gyógyultan elbocsátva; 8: elhunyt) mérve a remdesivirrel kezeltek a 15. napon jobb állapotban voltak a placebocsoport betegeihez képest (esélyhányados: 1,5; 95% CI: 1,2–1,9).
A vizsgálati, illetve a kontroll ágon a halálozás a 15. napon 6,7%, illetve 11,9%, a 29. napon 11,4%, illetve 15,2% volt (kockázati arány: 0,73; 95% CI: 0,52–1,03). A remdesivirrel kezeltek 24,6%-ánál számoltak be súlyos mellékhatások jelentkezéséről, a placebokezelésben részesülőknél ez az arány 31,6% volt.
Bár a mortalitási eredmények nem voltak statisztikailag szignifikánsak, a megbízhatósági tartományok alakulása arra utal, hogy a remdesivirkezelésnek lehet túlélési előnye. Minden mortalitási különbség fontos, ugyanakkor – a kezdeti lelkesedéssel szemben – nem változtatja meg alapvetően a helyzetet. A részletesebb elemzések azt mutatják, hogy inkább azok profitálhatnak a kezelésből, akiknek a klinikai állapota miatt elegendő a nasalis oxigénpótlás. További különbségeket tapasztaltak a 18–40 éves korosztályok javára, illetve azokban az esetekben, amikor a tünetek jelentkezésétől számított 10 napon belül kezdték meg a kezelést.
Forrás: Beigel JH, Tomashek KM, Dodd LE, et al; ACTT-1 Study Group Members. Remdesivir for the Treatment of Covid-19 – Final Report. N Engl J Med. 2020 Oct 8; NEJMoa2007764.
A teljes cikket itt olvashatja el: https://www.nejm.org/doi/10.1056/NEJMoa2007764
ACTT-2 – baricitinib vs. placebo
2020. október 8-án az Eli Lilly and Company amerikai gyógyszergyár és az Incyte közös sajtóközleményben adta hírül, hogy a baricitinib remdesivirrel kombinálva szignifikánsan csökkentette a COVID-19 megbetegedés miatt hospitalizált betegek felépüléséhez szükséges időt. Az ACTT-2 (Adaptive COVID-19 Treatment Trial) vizsgálat hatásossági és biztonságossági adatain alapuló eredményt az International Society for Influenza and other Respiratory Virus Diseases Antiviral Group virtuális konferenciáján ismertették.
A kettős vak, randomizált elrendezésű vizsgálatban a kontrollcsoport betegei remdesivir–placebo kombinációt kaptak. A kezelésből az oxigénpótlásra és a nem invazív lélegeztetésre szoruló betegek profitálták a legtöbbet.
Az ACTT-2 vizsgálat azt mutatatt, hogy a remdesivir–baricitinib kombináció esetén szignifikánsan, 12,5%-kal rövidebb (7 nap vs. 8 nap) a felgyógyulási idő. A klinikai előny megmutatkozott az általános állapotot jellemző nyolcfokozatú skála (1: gyógyultan emittálva; 8: elhunyt) szerinti értékelésben is a 29. napon. A baricitinib–remdesivir kombinációval kezeltek klinikai állapota a 15. napon a 30%-kal jobb volt a kontrollcsoporthoz képest (esélyhányados: 1,3;95% CI: 1,0–1,6; p=0,04).
A mortalitásban a kombinációval kezelteknél a 29. napon 35%-os számszerű javulást tapasztaltak (5,1% vs. 7,8%; kockázati arány: 0,65; 95% CI: 0,39–1,08; p=0,09). A halálozás javulása kifejezettebb volt az oxigénszupplementációra szoruló betegeknél, akiknél a 29. napon 60%-kal volt jobb a mortalitás, illetve a nyolcfokú skála 5. és 6. kategóriájába (5: hospitalizált, oxigénre szoruló; 6: hospitalizált, nem invazív légzéstámogatásra vagy magas oxigénáramú eszközre szoruló) tartozó betegeknél. A baricitinibbel kezelt betegeknél új biztonságossági aggály nem merült fel a vizsgálat során.
A baricitinib egy napi egyszeri adagolású oralis JAK-kináz-gátló, amely más betegségmódosító gyógyszerekre nem reagáló mérsékelt vagy súlyos aktív rheumatoid arthritisben szenvedők kezelésére (Magyarországon is) törzskönyvezett hatóanyag.
Forrás: Baricitinib has Significant Effect on Recovery Time, Most Impactful in COVID-19 Patients Requiring Oxygen. [Internet] Sajtóközlemény. Eli Lilly and Company. 2020. október 8. https://investor.lilly.com/news-releases/news-release-details/baricitinib-has-significant-effect-recovery-time-most-impactful Utolsó elérés: 2020. 10. 12.
A teljes cikket itt érheti el: https://investor.lilly.com/news-releases/news-release-details/baricitinib-has-significant-effect-recovery-time-most-impactful
