A Flavivírusok családjába tartozó Zika-vírust, amely egyszálú RNS-t tartalmaz, először Ugandában, a Viktória-tó Zika elnevezésű erdejében befogott Rhesus macacus majomból izolálták 1947-ben.
Amint az a Flavivírus-fertőzések többségében megfigyelhető, elsősorban vektoriális úton terjed. A vektor az Ædes szúnyog, amely a dengue-láz, a sárgaláz és a chikungunya-láz terjesztője is. Jónéhány esetben felmerült a szexuális úton történő megfertőződés, bár ezt az arbovírusok esetében (arthropod-borne!) még csak kevés közlemény írta le. A vírus átvitele congenitális úton és transzfúzióval is megtörténhet (Polinéziában a véradók 2,8%-a Zika-pozitív).
A trópusi területeken a járvány terjedésének lehetősége jelentős, azonban Európában történő előfordulása a nagyon kevés, importált esettől eltekintve elenyésző.
A megbetegedések nagy többsége (körülbelül 80%-a) észrevétlen (aszimptomatikus) marad. A maradék 20%-nál a fertőzést közvetítő szúnyogcsípést követő, 3–12 napos inkubációs idő elteltével influenzaszerű tünetek jelentkeznek: fejfájás, hányinger, ízületi és izomfájdalmak, conjunctivitis, bőrkiütések (2., 3. ábra).
2. ábra. A Zika bőrtünetei: itt maculo-papulosus rash is megfigyelhető
3. ábra. Zika-conjunctivitis
A tünetek nagyon hasonlóak a dengue és a chikungunya klinikai megjelenési formáihoz, azonban a conjunctivalis hyperaemia jellegzetes, és szinte minden Zika-megbetegedésnél megfigyelhető.
Laboratóriumi eltérések (vérkép, vese- és májfunkciók, CRP) nincsenek vagy csak igen enyhék. Ezen „jóindulatú” formák spontán, három és hét nap között meggyógyulnak.
Neurológiai szövődményeket (Guillain–Barré-szindróma és egyéb akut, gyulladásos, demyelinisatióval járó polyneuropathiák) Francia Polinéziában, Brazíliában és a trópusi régió több országában figyeltek meg.
A terhességük első trimeszterében járó, igazoltan Zikával fertőzött és megbetegedett asszonyok 12%-ánál az ultrahang-vizsgálat magzati anomáliákat igazolt. A klinikai tünetekkel nem járó (az esetek 80%-a!), aszimptomatikus eseteknél még nem tudták igazolni, hogy magzati malformatio előfordul-e, illetve összefüggésbe hozható-e a Zika-infekcióval.
A congenitalis neurológiai malformatiók közül a microcephalia csak a jéghegy csúcsa. Számos, egyéb agyi eltérést is leírtak: calcificatio, ventriculomegalia, a corpus callosum vagy a cerebellum hypoplasiája stb. Ezenkívül spontán vetélést, oligohydramniont és szemészeti elváltozásokat is észleltek.
4. ábra. Microcephalia
5. ábra. Microcephalia és normális fejméret
A klinikai tünetek jelentkezésétől számított öt napon belül a plazmából, és 10 napon belül a vizeletből PCR technikával kimutatható a Zika RNS-e. Öt napon túl már az anti-Zika IgM is detektálható.
A terápia csak tüneti: fájdalomcsillapítók, valamint láz esetén paracetamol. Aspirin jelen esetben kontraindikált, NSAID adása sem javasolt. Guillain–Barré-szindróma esetén polyvalens immunglobulin adása megkísérelendő, illetve szóbajöhet.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni a megelőzés fontosságát! Járványsújtotta területen élő, fertilis korban lévő nők hatékony fogamzásgátlásáról, illetve a tervezett gyermekvállalás elhalasztásáról feltétlen gondoskodni kell. Nem fertőzött területeken élő gravidák beutazását a nevezett területekre el kell halasztani a szülés utáni időszakra (jó példa erre a négy évvel ezelőtti, riói futball-VB idején kitört „Zika-láz” , amikor sportolónők és fertilis korban lévő szurkoló turistanők tömegesen mondták le a tervezett brazil útjukat a Zika-infekció veszélye, a magzati kisfejűségtől való félelem miatt).
Feltehetően Zika-fertőzésen átesett, de legalábbis exponált területen élő, vagy ott utazó várandósok szoros terhesgondozása, ultrahangos vizsgálattal történő követése feltétlen szükséges, valamint a rizikócsoportba eső kismamák újszülöttjeinek biometrikus utánkövetése (fejkörfogat mérése, szemészeti kontroll stb.).
Irodalom
Epelboin L. Zika : le point en avril 2016. La Revue du praticien. Médecine générale 2016; 30(960): 322–324.
Bourée P. Une nouvelle pandémie : la fièvre due au virus Zika. La Revue du praticien 2016; 6: 641–647.
