Zaklatás és diszkrimináció az orvostanhallgatók körében


Az orvostanhallgatók testi-lelki egészsége, stresszterhelése fontos kérdés napjainkban, hiszen hatást gyakorol a pályaelhagyásra és az általuk végzett egészségügyi ellátásra, így közvetve a társadalom egészének egészségi állapotára. Az orvosok és orvostanhallgatók számos többlet stresszorral terheltek az átlagnépességgel összehasonlítva, ami önmagában külön figyelmet igényel. Ugyanakkor a szakmai sajátosságokból adódó nehézségek mellett egyáltalán nem elhanyagolható, bár számos okból nehezen vizsgálható probléma a leendő orvosok által tapasztalt zaklatás és diszkrimináció orvosegyetemen történő megjelenése.

 

Az intézményi bántalmazás évtizedek óta vizsgált, de a mai napig megoldatlan probléma az orvosegyetemi oktatásban (1). Az orvostanhallgatók által elszenvedett kegyetlen bánásmód vagy bántalmazás (az angol szakirodalomban: „mistreatment” vagy „abuse”) nehezen definiálható probléma. A vizsgálatok során több szempontból próbálják meghatározni, mi minden lehet intézményi szinten a hallgatók számára ártó, romboló hatású.

Míg a „bullying”-on definíciósan inkább a társak részéről érkező szisztematikus bántalmazást értjük, a „mobbing” leggyakrabban használt definíciója ‒ Heinz Leymann szerint ‒ szisztematikus etikátlan vagy ellenséges viselkedés a munkahelyen egy vagy több személy részéről egy adott személy irányába, ami heti rendszerességgel zajlik legalább fél éven át, ezáltal súlyos pszichés és pszichoszomatikus és társadalmi szenvedést jelent az áldozat számára (2). A bántalmazás azonban ezeknél jóval szélesebb spektrum.

Az egyetemi bántalmazás olyan szándékos vagy szándéktalan cselekvés, amely a megsérti a másik méltóságát vagy indokolatlanul zavarja a tanulási folyamatát (3). A hallgatókat érő bántalmazás vagy zaklatás a szakirodalomban általában az előmenetel hátráltatásaként, verbális és fizikális erőszakként, szexuális zaklatásként, valamint diszkriminációként jelenik meg (1, 3, 4).

Az egyetemen megjelenő bántalmazás különböző típusaira az alábbiak jellemzőek:

Az előmenetel hátráltatása például a szándékosan rosszabb értékelés, indokolatlan túlterhelés, a szakmai lehetőségek megtagadása (valakit nem beengedni a műtőbe, vagy kontraproduktív módon sok feladattal ellátni), vagy a hallgató munkájának elorozása (1, 3).

Stark és Flitcraft szerint a verbális bántalmazás magában foglalhatja a megzavaró megjegyzéseket (olyan állításokat, amelyek a kommunikációs helyzet összefüggésében nem értelmezhetőek, nem megfelelőek), a viccelődést és ugratást (amelyek lealacsonyítóak vagy megalázóak az áldozat számára), a szarkazmust (a szándékosan kétértelmű jelentésadást) és az áldozat sértegetését (például káromkodást) (5).

Kate Bosch megfogalmazásában a verbális abúzus tartósan alkalmazott pszichológiai játszmák és visszaélés a szavakkal, amelynek célja az áldozat önértékelésének leépítése, ezáltal az elkövető dominanciájának és kontrolljának biztosítása (6).

A vizsgálatok során verbális erőszakként a kiabálás, lekicsinylés, gúnyolás, megalázás, sértegetést, a hallgató munkájának becsmérlése, megfélemlítés és becsmérlő megjegyzések jelennek meg (1, 3, 7‒11).

A szexuális zaklatás alatt a feldolgozott publikációk szexuális ajánlatot, nem kívánt testi vagy szexuális kontaktust, szexuális tartalmú megjegyzéseket, továbbá durva szexizmust értettek (3, 4).

A magyar jogszabályok a diszkriminációt valamilyen védett tulajdonság (nem, faji hovatartozás, bőrszín, nemzetiség, családi állapot, szexuális irányultság stb.) miatt elszenvedett hátrányos megkülönböztetésként definiálják (11).

A fizikális erőszak – tettleges bántalmazás – inkább kézzelfogható és könnyebben tetten érhető, valószínűleg ezért is jelentik inkább a hallgatók (7).

A hallgatók bántalmazása azért komplex kérdés, mert nagyban függ az áldozat egyéni érzékenységétől vagy éppen „érzéketlenségétől” – például, ha valaki egy bántalmazó közegben nő fel, kevésbé drasztikusnak éli meg az egyetemen elszenvedett további abúzust – valamint sok esetben az elkövetők (orvosok, oktatók, rezidensek) az orvosegyetemi képzés sajátosságaként kezelik, amivel a hallgatóknak meg kell tudni küzdeni (1, 7, 13).

Mindezek nagyban befolyásolhatják az ilyen események jelentésének gyakoriságát, hiszen sok esetben a hallgató nem érzi, hogy az adott eset elég komoly lenne ahhoz, hogy hivatalos lépéseket tegyen az ügyben, vagy nincs megfelelő ismerete arról, hogyan és hol kaphat segítséget, esetleg tart attól, hogy csak komolyabb hátránya származhat, ha hivatalos útra tereli a dolgot, vagy további megaláztatások érik (1, 7).

A szakirodalmi adatok alapján az Egyesült Államoktól (9, 14, 15), Pakisztánon (16), Finnországon (4), Spanyolországon (17), Izraelen (18) és Nigérián (11) át, Ausztráliáig (19) a hallgatók 74‒98%-a szenved el valamilyen típusú bántalmazást vagy zaklatást az orvosegyetemi képzése során (7). A bántalmazás alatt legtöbbször verbális abúzust értenek a hallgatók, és a kutatások adatai alapján gyakrabban fordul elő a klinikai képzés során (4, 20).

Cook és munkatársai vizsgálatában a hallgatók 64%-a az oktatók/klinikusok, 75%-uk a rezidensek részéről tapasztalt bántalmazást. Ebben a vizsgálatban a rendszeres vagy visszatérő bántalmazás átélése fokozta a hallgatók körében a kiégés megjelenését (13).

A 2000 és 2011 között a végzős hallgatókkal minden évben felvett amerikai vizsgálat azt találta, hogy a hallgatók által tapasztalt bántalmazás előfordulása 12‒20% között alakult. A 2011-ben a vizsgált végzős hallgatók 31%-ban klinikustól, 28%-ban rezidens orvostól és 11%-ban ápolótól tapasztaltak negatív bánásmódot. A bántalmazás leggyakoribb előfordulási módja itt is a megalázás és lekicsinylés volt, de 8‒12%-ban előfordult fizikális bántalmazással való fenyegetés, vagy tettleges fizikális bántalmazás, továbbá 8‒15% között ingadozott a 11 év során az átélt nem kívánt szexuális ajánlatok, valamint 20‒29% között a szexuális tartalmú megjegyzések előfordulása (3).

Szexuális zaklatás a különböző vizsgálatokban 8% és 17% között alakult (3, 4, 20). A nőnemű hallatókat jellemzően gyakrabban éri szexuális zaklatás vagy nemi alapú diszkrimináció (4, 20).

Az áttekintett vizsgálatok során a hallgatók körülbelül 8‒10%-a szenved el diszkriminációt etnikai, vallási, faji hovatartozása kapcsán (4, 20).

A szexuális kisebbséghez tartozó orvosok és orvostanhallgatók 10%-a számol be szakmai előmenetelüket befolyásoló negatív diszkriminációról, 15%-ukat érte már zaklatás a munkahelyén és egyharmaduk találkozik kollégáik részéről diszkriminatív megnyilvánulásokkal LMBTQ munkatárssal vagy betegekkel szemben (21). A leszbikus orvosnők négyszer gyakrabban élnek át szexuális zaklatást orientációjuk okán, mint heteroszexuális társaik (22). Egy kisebb elemszámú (n=361) magyarországi, nem reprezentatív vizsgálatban az LMBTQ hallgatók 12%-a jelezte, hogy tapasztalt szexuális orientációja vagy nemi identitása kapcsán diszkriminációt tanulmányai során (23).

A hallgatókat ért bántalmazás és diszkrimináció jelentősége abban rejlik, hogy komoly hatással van az áldozatok testi és lelki egészségére. Az elszenvedett bántalmazás fokozott stresszként jelenik meg a hallgatók életében, ez által negatív hatással van mind mentális mind fizikális egészségükre, egészségmagatartásukra (alkohol- és kábítószer-használat), a szakmai előmenetelükre, a szakirány választásukra, valamint a kiégésre (3, 13, 20).

Az egyetemen zajló bántalmazással kapcsolatosan fontos leszögezni, hogy kötelességünk megóvni a hallgatóinkat a bántalmazástól és épp ilyen hangsúlyosan fontos megóvni az oktatókat és klinikusokat a hamis vádaskodástól (3). Mindezek miatt válik az egyetemen megjelenő zaklatás rendkívül érzékeny területté.

 

Irodalom

  1. Gan R, Snell L. When the learning environment is suboptimal: exploring medical students’ perceptions of ”mistreatment”. Acad Med 2014;89(4):608617.
  2. Leymann H. Mobbing and psychological terror at workplaces. Violence and victims 1990;5(2):119126.
  3. Mavis B, Sousa A, Lipscomb W, Rappley MD. Learning about medical student mistreatment from responses to the medical school graduation questionnaire. Acad Med 2014;89(5):705711.
  4. Rautio A, Sunnari V, Nuutinen M, Laitala M. Mistreatment of university students most common during medical studies. BMC Med Educ 2005;5:36.
  5. Stark E. Women at risk: Domestic violence and women’s health. California: Sage Publications; 1996.
  6. Bosch K. EC04-469 When words are used as weapons: The signs of verbal abuse (Part 2 of a four part series). Historical Materials from University of Nebraska-Lincoln Extension 2004;545.
  7. Ahmadipour H, Vafadar R. Why mistreatment of medical students is not reported in clinical settings: perspectives of trainees. Indian journal of medical ethics 2016;1(4):215218.
  8. Fried JM, Vermillion M, Parker NH, Uijtdehaage S. Eradicating medical student mistreatment: a longitudinal study of one institution’s efforts. Acad Med 2012;87(9):11911198.
  9. Baldwin DC Jr., Daugherty SR, Eckenfels EJ. Student perceptions of mistreatment and harassment during medical school. A survey of ten United States schools. The Western journal of medicine 1991;155(2):140145.
  10. Al-Shafaee M, Al-Kaabi Y, Al-Farsi Y, White G, Al-Maniri A, et al. Pilot study on the prevalence of abuse and mistreatment during clinical internship: a cross-sectional study among first year residents in Oman. BMJ open 2013;3(2).
  11. Owoaje ET, Uchendu OC, Ige OK. Experiences of mistreatment among medical students in a university in south west Nigeria. Nigerian journal of clinical practice 2012;15(2):214219.
  12. Varga J, Kollár L. Egyéb helyzet mint védett tulajdonság megjelenése az Egyenlő Bánásmód Hatóság joggyakorlatában. In: Gregor K, Varga J, Pánczél M, Kollár L (eds). EBH-füzetek 3. Budapest; 2017.
  13. Cook AF, Arora VM, Rasinski KA, Curlin FA, Yoon JD. The prevalence of medical student mistreatment and its association with burnout. Acad Med 2014;89(5):749754.
  14. Elnicki DM, Linger B, Asch E, Curry R, Fagan M, et al. Patterns of medical student abuse during the internal medicine clerkship: perspectives of students at 11 medical schools. Acad Med 1999;74(10 Suppl):S99101.
  15. Frank E, Carrera JS, Stratton T, Bickel J, Nora LM. Experiences of belittlement and harassment and their correlates among medical students in the United States: longitudinal survey. Bmj 2006;333(7570):682.
  16. Ahmer S, Yousafzai AW, Bhutto N, Alam S, Sarangzai AK, et al. Bullying of medical students in Pakistan: a cross-sectional questionnaire survey. PLoS One 2008;3(12):e3889.
  17. Maida AM, Vasquez A, Herskovic V, Calderon JL, Jacard M, et al. A report on student abuse during medical training. Med Teach 2003;25(5):497501.
  18. Lebenthal A, Kaiserman I, Lernau O. Student abuse in medical school: a comparison of students’ and faculty’s perceptions. Israel journal of medical sciences 1996;32(3-4):229238.
  19. Wilkinson TJ, Gill DJ, Fitzjohn J, Palmer CL, Mulder RT. The impact on students of adverse experiences during medical school. Med Teach 2006;28(2):129135.
  20. Gagyor I, Hilbert N, Chenot JF, Marx G, Ortner T, et al.Frequency and perceived severity of negative experiences during medical education in Germany – results of an online-survery of medical students. GMS Zeitschrift fur medizinische Ausbildung 2012;29(4):Doc55.
  21. Eliason MJ, Dibble SL, Robertson PA. Lesbian, gay, bisexual, and transgender (LGBT) physicians’ experiences in the workplace. J Homosex 2011;58(10):13551371.
  22. Brogan DJ, Frank E, Elon L, Sivanesan SP, OHanlan KA. Harassment of lesbians as medical students and physicians. JAMA 1999;282(13):1290, 1292.
  23. Szél Zs. LMBTQ hallgatók és LMBTQ kérdések az orvosi egyetemi képzésben [Szakdolgozat]., Budapest: Semmelweis Egyetem, 2016.
Zsuzsanna Szél
Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Budapest

Érdekes lehet

Téma: MOK

Choose A Format
Personality quiz
Series of questions that intends to reveal something about the personality
Trivia quiz
Series of questions with right and wrong answers that intends to check knowledge
Poll
Voting to make decisions or determine opinions
Story
Formatted Text with Embeds and Visuals
List
The Classic Internet Listicles
Countdown
The Classic Internet Countdowns
Open List
Submit your own item and vote up for the best submission
Ranked List
Upvote or downvote to decide the best list item
Meme
Upload your own images to make custom memes
Video
Youtube, Vimeo or Vine Embeds
Audio
Soundcloud or Mixcloud Embeds
Image
Photo or GIF
Gif
GIF format