Megjelent az ICD-11 első elektronikus verziója!

July 25, 2018

Több mint egy évtizedes előkészítő munka után 2018. június 18-án a WHO elérhetővé tette az ICD (International Classification of Diseases) 11. revíziójának tervezetét (1). A WHO által gondozott betegségkódolási rendszer előző, tizedik verziója a Magyarországon is használt BNO-rendszer alapja, amely minden klinikus napi munkájának részét képezi. A most napvilágot látott revízió természetesen még nem tekinthető véglegesnek, azonban ez az első, bárki számára elektronikusan hozzáférhető, böngészhető változat.

A BNO-nak persze nem túl jó a megítélése. Az orvosok jelentős része a gyógyító munkától időt elrabló adminisztrációs kötelezettségek megtestesítőjét látja benne: valamit, amivel muszáj foglalkozni, de a beteg gyógyulásához, jóllétéhez semmivel nem járul hozzá.

Azt azonban nehéz lenne megkérdőjelezni, hogy az egészségügyi ellátás pontos megtervezéséhez és megszervezéséhez jól felépített statisztikákra van szükség. Ehhez elengedhetetlen az állapotok, betegségek megfelelő csoportosítása és osztályozása, lehetőleg olyan, amely egyúttal a nemzetközi összehasonlítást is lehetővé teszi. Jól strukturált epidemiológiai adatok nélkül nem lehet költséghatékony és szakmailag is magas színvonalú egészségügyi ellátást fejleszteni és fenntartani.

Ezt a feladatot hivatott ellátni a Betegségek Nemzetközi Osztályozása, amelynek jelenlegi, tizedik revíziója 1993-ban lépett életbe. Az azóta eltelt két és fél évtized alatt az orvostudomány fejlődése és a társadalomban végbement változások számos ponton tették indokolttá a rendszer felülvizsgálatát. Az új klasszifikáció – amelynek most közzétett 11. revíziója még csak javaslat – ezt a fejlődést hivatott tükrözni.

A változást jól mutatja az az egyszerű adat, hogy míg a jelenleg érvényes BNO-ban mintegy 14 000 különböző diagnózis szerepel, addig az ICD-11-ben már vagy 55 000 kód található (2). Ennek megfelelően számos új csoport és diagnózis került be.

Az alábbiakban néhány újdonságot emelnék ki a készülő osztályozási szisztémából (3).

Bár a főcsoportok többsége és sorrendje a tizedik revízióban használtakkal megegyezik, de például az immunrendszer megbetegedései kikerülnek korábbi helyükről (a D50-D89-en osztozott a vér- és vérképző rendszeri betegségekkel), önálló főcsoporttá válnak, és a csoport belső szerkezete is alaposan átalakul.

Az alvás-ébrenlét ciklus zavarai korábban az idegrendszer betegségei alatt mélyen elrejtve, az epizodikus és paroxizmális rendellenességek alcsoportjában helyezkedtek el, az epilepszia és a migrén közelében. Most ezek a zavarok szintén önálló főcsoportot kapnak.

A társadalmi változásokat követve önálló kódokat kapott a játékszenvedély online, illetve offline formája (6C51.0 és 6C51.1). Közvetlenül az addiktív szerhasználat mellé kerül, és megkülönböztetik a hazárdjátéktól (QE22).

Azokban a szakmákban, amelyeknél a diagnózisok jól definiálható anatómiai entitásokhoz köthetők, a kódolás talán egyszerűbbé válik. A gaszroenterológiai diagnózisok alcsoportjai például sokkal pontosabban követik az anatómiai lokalizáció szerinti tagolást.

Szintén logikus változás, hogy a keringési rendszer alcsoportjaiból kikerül az akut reumás láz, és a fertőző betegségek csoportjában a staphylococcusok és streptococcusok okozta megbetegedések alá sorolódik.

Valószínűleg lesznek viták arról, hogy önálló főcsoportban bekerülnek az ICD-11-be a hagyományos keleti orvoslás diagnózisai. Igen, a tervek szerint lesz önálló kódja például a csi zavarai miatt kialakult strumának is!

Az egész rendszerre kiterjedő, szemléletbeli fejlődést tükrözi a posztkoordináció fogalma, amelyet az ICD a SNOMED CT-ből vesz át. (A SNOMED CT az orvosi, kliniai terminológiák eddigi legátfogóbb, jól strukturált, számítógép számára is érthető rendszere.) Az eddigi osztályozást gyakran érte az a kritika, hogy nem mond semmit a betegség súlyosságáról, lefolyásáról vagy lokalizációjáról. A posztkoordináció lehetővé teszi, hogy az adott betegség fő kódját további releváns – vagy annak tartott – információkkal egészíthessük ki. Például a primer, felszínen terjeszkedő melanoma (2C30.0) mellé rögzíthetjük, hogy bal oldalon (XK8G), a felső szemhéj szélén (XA53T1) alakult ki, és feltételezhető a foglalkozási ártalom mint kofaktor (XB5G).

Az bizonyosnak látszik, hogy az óriási munkával létrehozott új rendszer számos vitát fog kiváltani. Ha egyszer döntés születik a bevezetéséről, a fordítás, a jogszabályok átalakítása, az összes rendszer átállítása és az új kódok megtanulása hosszú folyamat lesz. A jelenleg nyilvánosságra hozott anyag éppen azt a célt szolgálja, hogy a tervezett szisztémából a tagállamok elkészíthessék saját fordításaikat, és az eddigieknél jóval szélesebb körből kapjanak visszajelzéseket.

Az ICD-11 elektronikus (és nyomtatható) változata itt érhető el: https://icd.who.int/browse11/l-m/en

Irodalom
  1. World Health Organization. Classifications. ICD-11 is here! Genf: WHO. [Internet]. Frissítve: 2018. június 18. Utolsó elérés: 2018. június 21. http://www.who.int/classifications/icd/en/
  2. Brooks M. WHO Releases New ICD-11. Medscape News, 2018. június 18. https://www.medscape.com/viewarticle/898202
  3. ICD-11 for Mortality and Morbidity Statistics (ICD-11 MMS) 2018 version. Genf: WHO. [Internet]. Frissítve: 2018. június 18. Utolsó elérés: 2018. június 21. https://icd.who.int/browse11/l-m/en

Látta már?

A DrHírek oldal alapvető célja az orvostársadalom számára hazai és nemzetközi cikkek rövid összefoglalása. A videók célja, hogy rövid összefoglalók által segítse a nézőt a számára érdekes információk további megismerése felé terelni. 

Olvasta már?

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

eConsilium bejelentkezés

eConsilium bejelentkezés