A szaglászavar enyhébb lefolyást prognosztizál

November 24, 2020

A COVID-19 számos tünettel járhat, amelyek közül az anosmia és dysgeusia a leggyakoribbak közé tartozik. Már korábban felmerült a gyanú, hogy a szag- és ízérzékelés elvesztése összefüggésben lehet a betegség enyhébb lefolyásával és a kedvezőbb kimenetellel.

Egy chicagói munkacsoport retrospektív elemzést végzett, amelybe egy egyetemi klinikán február eleje és április eleje között kezelt felnőtt COVID-19-betegeket vontak be.

949 igazoltan SARS-CoV-2-vel fertőzött beteg adatait értékelték. A betegek fele volt (55,2%) nő, az átlagéletkor 48,4 (±15,7) évnek adódott. A vizsgált csoport etnikailag vegyes összetételű volt, mintegy felerészben afroamerikaiakból állt.

Összességében 198 beteg (20,9%) számolt be a kezelés kezdetén a szagérzékelés elvesztéséről. Az anosmia szignifikáns összefüggést mutatott a fiatalabb életkorral (46 vs. 49 év; p=0,02), a női nemmel (64,7% vs. 52,8%; p=0,003) és a magasabb testtömegindexszel (33,6 vs 31,5; p=0,001). Szintén szignifikáns kapcsolatot találtak az aktuálisan fennálló, illetve az anamnézisben szereplő szaglászavarral (esélyhányados – OR: 4,66; 95% CI: 2,07–10,46; p<0,001), az allergiás rhinitisszel (OR: 1,79; 95% CI: 1,12–2,87; p=0,02) és a krónikus rhinosinusitisszel (OR: 3,70; 95% CI: 1,29–10,67; p=0,02).

A laborparamétereket 419 betegnél (41,8%) tudták értékelni. A nem anosmiás betegekhez képest a szagérzékelést elvesztőknél ritkább volt a lymphopenia (átlagos lymphocytaszám: 1,84±3,69 vs. 1,11±0,81; p=0,001) és magasabb volt az albuminszint (3,02±0,83 vs. 2,77±0,83; p=0,02). Más laborértékek nem mutattak szignifikáns kapcsolatot az anosmiával. Az összefüggések nem változtak a demográfiai paraméterekkel vagy a testtömegindexszel végzett korrekció után.

Az anosmia ugyanakkor szintén szignifikáns kapcsolatban állt a kevesebb hospitalizációval (OR: 0,69; 95% CI: 0,47–0,99; p=0,04), intenzív osztályos kezeléssel (OR, 0,38; 95% CI: 0,20–0,70; p=0,002), intubációval (OR: 0,43; 95% CI: 0,21–0,89; p=0,02) és akut respiratorikus distressz szindrómával (OR: 0,45; 95% CI: 0,23–0,89; p=0,02). Ezek az összefüggések megmaradtak az allergiás rhinitisszel és a krónikus rhinosinusitisszel végzett korrekció után is.

A vizsgálat szerint tehát a szagérzékelés elvesztése az enyhébb lefolyású COVID-19-megbetegedés független pozitív prognosztikus tényezője.

Forrás: Foster KJ, Jauregui E, Tajudeen B, et al. Smell loss is a prognostic factor for lower severity of coronavirus disease 2019. Ann Allergy Asthma Immunol 2020; 125(4): 481–483.

Az eredeti cikket itt érheti el: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7380219/?fbclid=IwAR0dDljcahlMOP6OjNCExUBe8RlbAZfOTzlyLAa_qSoMOx4HRVhla45jjP4

Látta már?

A DrHírek oldal alapvető célja az orvostársadalom számára hazai és nemzetközi cikkek rövid összefoglalása. A videók célja, hogy rövid összefoglalók által segítse a nézőt a számára érdekes információk további megismerése felé terelni. 

Olvasta már?

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

eConsilium bejelentkezés

eConsilium bejelentkezés