Friss hírek a világból

July 2, 2019

Gyógyszerként engedélyezték az angiotensin II-t

2019 június 27-én az Európai Gyógyszerügynökség Humán Gyógyszerügyi Bizottsága befogadásra javasolta az angiotensin II-t (Giapreza, La Jolla Pharmaceutical II B.V.) gyógyszerként való alkalmazásra septicus vagy más disztributív sokkban kialakuló, volumentpótlásra és standard vasopressorkezelésre refrakter hypotensioban.

A véleményt a bizottság az ATHOS-3, egy III. fázisú, nemzetközi, kettős vak, randomizált, placebokontrollált vizsgálat eredményei alapján hozta meg.

Az ATHOS-3-ban 321 septicus sokkban (a betegek 91%-a) vagy más disztributív sokkban szenvedő beteget kezeltek. A cardiogen sokkban szenvedőket kizárták. A betegeket 87%-a előzőleg legalább két vasopressor szerrel – noradrenalinnal vagy vasopressinnel kezelték sikertelenül. A primer végpont a legalább 75 Hgmm-es átlagos arteriás vérnyomás mint célérték, vagy a kezdeti értéknél 10 Hgmm-nél nagyobb nyomásnövekedés elérése volt.

Az elsődleges végpontot három órán belül az angiotensin II-vel kezelt betegek mintegy 70%-ánál érték el, szemben a placebóra jellemző 23%-os válaszaránnyal. Az akut cél elérése mellett sokkos állapottal együtt járó irreverzibilis szervi károsodások és az egy hónapon belüli mortalitási arányok is javultak. Ez utóbbiak nem voltak szignifikánsak, de a vizsgálatot nem a mortalitási előnyök kimutatására méretezték.

Az angiotensin II-t az FDA 2017-ben engedélyezte gyógyszerként, az EMA-nál a törzskönyvezés folyamatban van.

Források:
1. European Medicines Agency
2. Khanna A, English SW, Wang XS, et al. Angiotensin II for the Treatment of Vasodilatory Shock. N Engl J Med 2017; 377(5): 419–430.


Szódabikarbónával a veseelégtelenség ellen

A szódabikarbóna régóta ismert, bár nem túl gyakran használt szer a krónikus vesebetegek metabolikus acidosisának korrigálására. Egy nagy létszámú olasz kísérlet alapján azonban nagyobb figyelmet érdemelne. Az UBI vizsgálat eredményeiről júniusban az ERA-EDTA budapesti kongresszusán számoltak be.

A multicentrikus, randomizált, nyílt elrendezésű vizsgálatban 740, 3.b vagy 4. stádiumú veseelégtelenségben szenvedő betegből 376 a standard ellátás mellett átlagosan napi 6 g oralis nátrium-hidrogén-karbonátot kapott, ami körülbelül 1,5 g-os nátriumterhelésnek felel meg. A kontrollbetegek csak standard ellátást kaptak. Az átlagéletkor 67,8 év, a kezdeti kreatinin clearance 30 ml/perc és az átlagos szérumbikarbonát 21,5 mmol/l volt. A kezelés során 24–28 mmol/l-es bikarbonát-célértéket követtek.

Az átlagosan 33 hónapos követési idő alatt a kontrollcsoporthoz képest szignikánsan kevesebb bikarbonáttal kezelt betegben duplázódott meg a szérumkreatinin-szint. A kockázati arány 0,36 volt. Szignifikánsan kevesebb betegnél kellett dialízist kezdeni (26 vs. 45; HR= 0,5; p= 0,005) és a teljes mortalitás is szignifikánsan alacsonyabb volt a kezelési csoportban.

Összességében az oralis szódabikarbóna az acidosis korrekciójával számottevően lassította a veseelégtelenség progresszióját, késleltette a dialízist, és javította a túlélést.
A kutatók kezdeti aggálya, hogy a plusz nátriumbevitel jelentős folyadékterheléssel fog járni, nem igazolódott. Sok esetben problémát jelentett a nagy méretű és számú kapszulák lenyelése, azonban a szódabikarbóna por formájában is elérhető, és a kezelési költség nevetségesen alacsony.

Forrás: Harrison P. Sodium Bicarbonate Slows Chronic Kidney Disease Safely. [Internet] Medscape Conference News. June 18, 2019


Később kellene becsöngetni?

A SLEEP 2019 kongresszuson ismertették annak a kutatásnak az eredményeit, amely szerint a reggeli iskolakezdési időpont későbbre tolása növelte középiskolásokbnál a napi alvásidőt, csökkentette a napközbeni álmosságot, és javította a tanulmányi eredményeket.

2017 őszén egy coloradoi iskolakörzet iskoláiban (hazai felső tagozatnak és középiskolának megfelelő életkor) módosították a tanítás kezdési időpontját 8.00-ról 8.50-re, illetve 7.10-ről 8.20-re.

A több mint 15 000 hatodikos és tizenegyedikes közötti korú diákot érintő kísérletben egy év után a kisebbeknél átlagosan 31 perccel, a nagyobbaknál 48 perccel nőtt a napi alvásidő. A napközbeni álmosságról beszámoló tanulók aránya 46%-ról 35%-ra (felsősök), illetve 71%-ról 56%-ra (középiskolások) csökkent. Szintén szignifikánsan csökkent az alvásdeprivációt jelző hétvégi kompenzációs alvással töltött idő, és minden korcsoportban javultak a tanulmányi eredmények.

Némileg csökkent azonban a sporttal töltött idő. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az elegendő alvás serdülőkorban kritikus fontosságú a testi egészség és a szellemi teljesítmény szempontjából. Ugyanakkor meg kell találni a megoldást arra, hogyan növelhető a napi alvásidő anélkül, hogy a – szintén fontos – tanórán kívüli aktivitás, sportolás rovására menne.

Forrás: Brooks M. More Evidence Supports Later School Start Times for Teens. [Internet]. Medscape Conference News. June 11, 2019

 

Látta már?

A DrHírek oldal alapvető célja az orvostársadalom számára hazai és nemzetközi cikkek rövid összefoglalása. A videók célja, hogy rövid összefoglalók által segítse a nézőt a számára érdekes információk további megismerése felé terelni. 

Olvasta már?

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

eConsilium bejelentkezés

eConsilium bejelentkezés