A beteg évekig szenvedett viszkető, maradványtünetet is okozó kiütésektől, hajhullástól, cikluszavartól. Panaszairól igyekezett nem tudomást venni, ismerősök segítségét, tanácsát vette igénybe. A melanomától való félelem miatt fordult bőrgyógyászhoz. Kivizsgálása során pajzsmirigy-érintettség igazolódott.
A 45 éves hölgy kórelőzményében vakbélműtét és két császármetszés szerepel. Családjában bőrbetegség nem fordult elő, korábban bőrpanasza nem volt.
Szokatlan tünetei megközelítőleg négy évvel ezelőtt kezdődtek az első tavaszi napsütést követően. Mindkét alkarján, főleg a feszítőoldalon kissé kiemelkedő, halványvörös, erősen viszkető kiütések jelentkeztek.
Gyógyszert nem szedett, növényekkel, vegyszerekkel nem foglalkozott, a kiváltó ok nem derült ki.
Orvoshoz nem fordult, pár nap után az ismerősétől kapott antihisztamin-tabletta és szteroidos krém hatására a panaszok lassan enyhültek, majd elmúltak.
A következő évben hasonló időszakban ismét jelentkeztek a korábbi kiütések, kissé kiterjedtebb formában. Egyéb, fénynek kitett területeken, arcon, fülön hasonló tünete nem volt.
Ekkor már családorvosához fordult, akitől kérte a korábban bevált krémet. Kezelését pár napig metilprednizolonnal egészítették ki. Panasza enyhült, majd elmúlt, de a kiütések helyén barnás foltok maradtak vissza.
Nagyjából két évvel ezelőtt addig szabályos menstruációja rendezetlenné vált. A vérzés jellege, mennyisége nem változott, de előfordult, hogy több mint 40 napra jelentkezett. Nőgyógyászati vizsgálaton esett át, ahol fizikális eltérést nem találtak, a kismedencei ultrahangvizsgálat lelete is negatív lett. Vérvétel nem történt, gyógyszert nem kapott.
A páciens magánéletében, munkahelyén számos változás történt, ami fokozott stresszt okozott számára. Ő ezzel magyarázta a vérzészavart és a nem sokkal ezután jelentkező hajhullást is.
Elmondása szerint nem volt ideje orvoshoz fordulni a hajprobléma miatt, barátok, ismerősök tapasztalatára hagyatkozva vásárolt samponokat, hajszeszeket, vitaminokat. Naponta 70-80 kihullott hajszálat számolt fésülködés, hajmosás után. Az alkalmazott kezelések mellett a hajhullás mérséklődött, de a haj minősége, tartása nem lett a régi.
Tavaly nyár végén vette észre, hogy két anyajegye kissé megváltozott, világosabb udvar jelent meg körülöttük. Mivel idén áprilisban újabb anyajegyen tapasztalt hasonló változást, illetve az egyik anyajegye halványabb és emiatt szabálytalan lett, megijedt. Attól tartva, hogy ez a jelenség rosszindulatú elváltozást is jelezhet, bőrgyógyászati kontrollra jelentkezett. A bőrgyógyászati vizsgálatkor ki lehetett zárni a melanoma lehetőségét, ami a páciens számára nagy megkönnyebbülést jelentett.
Vizsgálatakor a hátán, derekán több, világosabb gyűrűvel övezett úgynevezett Sutton-naevus volt látható. A dermatoszkóppal malignitásra utaló jelet nem találtam.
Feltűnő volt a karokon látható hálózatos hiperpigmentáció, ami a pácienst nem zavarta. Rákérdezésemre derült ki, hogy pár éve nyár elején viszketés, bőrgyulladás lép fel nála. A további kikérdezés során megemlítette a hajhullást, menstruációs problémákat.
Az elvégzett rutin laborvizsgálatok kissé emelkedett koleszterin- (6,2 mmol/l) és TSH- (5,8 mIU/l) értéket mutattak, vérképe, a szérum vaskoncentrációja, a vércukorszint, a májfunkciós értékek rendben voltak. Anti-TPO-pozitivitás mellett normális T3-, T4-szint igazolódott. Egyéb immunológiai és hormonális eltérés nem szerepelt a leleteiben.
Tanulság
Több éven át szenvedett a beteg viszkető, maradványtünetet is okozó kiütésektől, hajhullástól, cikluszavartól. Panaszairól igyekezett nem tudomást venni, az egyszeri családorvosi, illetve nőgyógyászati vizitet leszámítva inkább ismerősök segítségét, tanácsát vette igénybe.
Az anyajegyek megváltozása, a melanomától való félelem indította el, hogy ezekkel a panaszaival megfelelő szakorvoshoz forduljon.
Szerencsére a melanoma nem igazolódott, de kiderült pajzsmirigy-érintettsége, amelynek további ellenőrzése javasolt. Stresszes munkaköre egy átsorolással megszűnt, azóta ciklusa is szabályosabb lett.
