Változnak az idők…

November 11, 2015

 

Összehasonlító adatok egy háziorvosi körzet 27 éve vezetett kábító fájdalomcsillapító nyilvántartásából

 

 

Az alapellátásban évtizedeken keresztül – az indikációnak megfelelően – csak a tűrhetetlen fájdalomban szenvedő daganatos betegek kaptak huzamosabb ideig kábító fájdalomcsillapítót.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján szereplő adatok szerint Magyarországon minden negyedik halálok daganatos megbetegedés. A daganatos halálozás részaránya az elmúlt évek adatainak összevetése szerint folyamatosan nő. 2013-ban 33 274 beteg halt meg daganatos betegség következtében az összesen 126 778 haláleset közül. (A szív- és érrendszeri halálozás ennek csaknem kétszerese, ami 2013-ban 62 979 elhunytat jelentett.)

A daganatos halálokok között a tüdődaganat vezet, második helyen van a vastagbéldaganat okozta halálozás, ezt követik az emlő-, illetve prostatacarcinoma és a fej-nyaki daganatos megbetegedések.

Saját kis kábítószer-nyilvántartó füzetem adatainak értékelése közben kíváncsivá tett: látszik-e az értékelt 27 éves időszakban a daganatos betegségek előfordulásában valamilyen változás?

A nem daganatos, alapvetően mozgásszervi eredetű, konvencionális fájdalomcsillapító kezelésre refrakter fájdalommal élő betegek kábító fájdalomcsillapító kezelése Magyarországon 2005-ben az úgynevezett Limoges-konszenzus (1999) ajánlásainak megfelelően került alkalmazásra (1–3). A mozgásszervi megbetegedések körülbelül egyharmada igényel fájdalomcsillapító kezelést. Ennek a csoportnak mintegy 4%-ában a fájdalom nem csillapítható hatékonyan a konvencionális szerekkel. A kábítószerek és pszichotrop anyagok felírását szabályozó 43/2005 (X. 15.) egészségügyi miniszteri rendelethez csatlakozó indikációs terület kibővült a „degeneratív ízületi, illetve gerincbetegségek súlyos, más szerekkel nem befolyásolható fájdalmának” a kezelésével. A mozgásszervi eredetű fájdalom kezelése céljából felírt opiátok alkalmazását természetesen a saját adataim is mutatják.

 

Megfigyelések

A háziorvosi tevékenységemet 1987-ben kezdtem egy nagy hegyvidéki körzetben, azóta vezetem a kábítószerek felírását dokumentáló füzetemet, amelynek adatait két periódusra osztottam. Az 1987 és 2000, illetve a 2001 és 2014 közé eső időszakoknak az összehasonlítását végeztem el. A számítógépes nyilvántartás adatai szerint az ellátott felnőtt lakosság lélekszáma mind 1987 és 2000, mind 2001 és 2014 között – kerekítve – 2400 főnek felelt meg.

A kábító fájdalomcsillapítót igénylő betegek diagnózis szerinti megoszlását az 1. táblázat tartalmazza.

 

1. táblázat. A kábító fájdalomcsillapítót igénylő betegek diagnózis szerinti megoszlása
Diagnózis 1987–2000
2001–2014
Férfi <60 év >60 év Férfi <60 év >60 év
Gastrointestinalis tumor 4 6 1 9 5 5 1   9
Tüdődaganat 5 3 1 7 1 2 0   3
Fej-nyaki tumor 4 1 2 3 0 0 0   0
Emlőcarcinoma 0 0 0 0 0 3 1   2
Prostatacarcinoma 1 0 0 1 1 0 0   1
Mozgásszervi betegségek 1 0 0 1 3 9 0 12

 

A táblázatból három következtetést a nagyon kis esetszám ellenére is le lehet vonni:

  1. A dohányzás visszaszorulásával, amely az általam ellátott körzetre vonatkozóan az elmúlt 27 év során folyamatosan megfigyelhető, a tüdőrák előfordulása csökken. Az a tény, hogy a tüdőrák előfordulási gyakorisága a KSH adataival szemben mindkét vizsgálati periódusban nem az első, hanem a második helyen volt, szintén a körzet dohányosainak az átlagosnál kisebb számával magyarázható.
  2. A szűrővizsgálatokkal időben kiszűrhető és kezelhető emlő- és prostatadaganatos betegségek ritkán vezettek tűrhetetlen fájdalmat okozó állapothoz.
  3. Ma már a kábító fájdalomcsillapítót igénylő betegek nagy része nem daganatos, hanem mozgásszervi eredetű fájdalom miatt szenvedő beteg.

Az alkalmazott kábító fájdalomcsillapító készítményformák változását a 2. táblázat mutatja.

 

2. táblázat. Kábító fájdalomcsillapító készítményformák
1987–2000 között 2000–2015 között
Injekció   3   0
Per os készítmény 28   8
Tapasz (fentanil)   1 27

 

A következtetés kézenfekvő: a fentaniltartalmú tapaszok mind a mozgásszervi, mind a daganatos eredetű fájdalmak csillapításában a hétköznapi gyakorlatban feltétlenül tért hódítottak, feltehetően ez a kezelési forma felel meg a legjobban a betegek igényeinek.

 

Lelkesítő adatok

A kábítószer-nyilvántartó füzet olvasgatása közben úgy éreztem, nagyon jó, hogy az orvoslás a kíméletes, kisebb fizikai terheléssel járó kezelések felé halad a fájdalomcsillapítás terén is, amit jól mutat, mennyire bevált a tapaszok használata.

Nagyon helyes, hogy a megfelelő, adott esetben erős fájdalomcsillapítási lehetőség kiterjed a nem daganatos eredetű fájdalmas állapotok tüneti kezelésére is.

Szerencsés változtatás a kábító fájdalomcsillapítók felírásának adminisztratív könnyítése, ami szintén bővíti a megfelelő tüneti kezelésben részesülő betegek körét.

 

Irodalom

  1. Bálint G. Fájdalomcsillapítás a reumatológiai betegségek kezelésében és rehabilitációjában. Rehabilitáció 2011;21:14–20.
  2. Gaál J. A krónikus fájdalom szindróma a reumatológiában. Háziorvos Továbbképző Szemle 2014;19:79–83.
  3. Pulai J. Fájdalomcsillapítás a háziorvosi gyakorlatban. Háziorvos Továbbképző Szemle 2013;18:662–666.

 

Látta már?

A DrHírek oldal alapvető célja az orvostársadalom számára hazai és nemzetközi cikkek rövid összefoglalása. A videók célja, hogy rövid összefoglalók által segítse a nézőt a számára érdekes információk további megismerése felé terelni. 

Olvasta már?

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

eConsilium bejelentkezés

eConsilium bejelentkezés