A B19 parvovírus a gyermekeket fertőzi meg az erythema infectiosum klasszikus megjelenési formájával. Felnőtteknél is okozhat azonban megbetegedést: immunszupprimált betegeknél lehet veszélyes, illetve várandós nők fertőzésénél magzati halálozást eredményezhet.
A parvovírus B19 egy kisméretű, ikozaéder alakú kapszid, amely a Parvoviridae családhoz tartozik. Egyszálú DNS-ből áll. Az NS1 protein (amelynek döntő szerepe van a virális DNS replikációjában) citotoxikus hatású (a majdani gazdasejtre nézve) (1).
Ez a fertőző betegség leggyakrabban az 5‒10 éves gyermekeket betegíti meg, létrehozva a klasszikus erythema infectiosum klinikai képét, amelyet „ötödik betegségnek” is neveznek (2).
A vírus légúti cseppfertőzés útján terjed, leggyakoribb a tavaszi, szezonális halmozódás. Leginkább közösségekben terjed: iskolákban, zárt légitámaszpontokon (felnőttek érintettsége!) stb. Hemofiliások körében is észleltek megbetegedéseket, akik VIII-as vagy IX-es faktor-pótlást kaptak. A várandós nők a placentaris keringésen keresztül fertőzhetik meg a magzatukat.
Gyermekeknél a lappangási idő 6‒14 nap. A viraemiás fázisban, amely kb. két-három napig tart, lázkiugrás, fejfájás, myalgia jelentkezhet (nem minden esetben!), és ezzel egy időben exkretálódik a vírus a pharynxban. Ezután ‒ a fenti, kisebb-nagyobb intenzitású tünetek után ‒ kb. egyhetes latenciával jelennek meg a kiütések.
Jellegzetes a kétoldali, facialis erythema, amely hasonlít a pofon lenyomatára: úgy néz ki a gyermek, mintha pofon ütötték volna (1. ábra). Az erythema a nasolabialis redőben és a száj körüli területen nem mutatkozik és kb. négy nap múlva el is tűnik.
1. ábra. Az erythema infectiosum képe. Differenciáldiagnosztikus kérdés az erythema migrans.
Ugyanakkor térkép- vagy csipkeszerű rajzolatú, összefolyó maculák jelennek meg, ezek predilekciós helye a végtagok proximalis része (például az ágyéki terület). A kiütés közepe világos, szinte a bőr színével megegyező, a periféria felé sötétedő, a tenyerek és a talpak bőre nem érintett. Ez a szakasz kb. 10 napig is eltarthat. A beteg általános állapota jó, láztalan, néha hőemelkedés észlelhető.
A parvovírus B19 másfajta bőrtüneteket is okozhat: rózsahimlőre emlékeztető vagy morbilliform exanthema is jelentkezhet, elsősorban a hónaljban és az inguinalis hajlatokban. Néha rasht is láthatunk. Ezeknek a bőrtüneteknek már immunallergiás háttere van (leucocytoclastos vasculitis).
Az erythema infectiosum kórlefolyása során ízületi (arthralgiák) és hematológiai eltérések is megfigyelhetőek. Arthralgia a gyermekeknél 10%-ban, felnőttek esetében 30%-ban lép fel, amely néhány hét után elmúlik. Örökletes, haemolyticus vagy aplasticus anaemiában szenvedő, illetve immunszupprimált betegek (például thalassemia, örökletes spherocytosis, immundeficiens állapottal járó kórképek stb.), valamint a magzatok esetében a parvovírus B19-infekció nagyfokú anaemiához, aplasticus krízishez vezethet.
Az erythema infectiosum súlyos foetopathiát (hydrops foetalis) és ‒ főleg az első trimeszterben ‒ intrauterin elhalást, spontán vetélést okozhat (2. ábra). Pozitív infektológiai kórelőzmény esetén (a várandós kontaktja parvovírus B19 által fertőzött személy vagy ő maga esett át a primoinfekción) szerológiai vizsgálat végzendő (IgG és IgM).
2. ábra. Az erythema infectiosum által érintett terhességi magzatelhalás jellegzetes formája
Az IgM antitest titere már a korai szakaszban megemelkedik és a primoinfekció után a legtöbb esetben három hónapig is perzisztál. A fent említett, nagy rizikójú csoportba tartozó betegek esetében PCR technikával kimutatható a parvovírus B19 DNS-e.
A megelőzés kiemelt fontosságú ebben a kórképben is: a megbetegedett gyermekek ne menjenek iskolába! Szintúgy fontos az immunszupprimáltak és a várandós asszonyok távoltartása az esetlegesen fertőzőképesektől vagy a már klinikailag is beteg gyermekektől/felnőttektől.
A fentieken kívül nincs más prevenciós lehetőség, de elektív gyógyszer sem áll a gyakorló orvos rendelkezésére. Polivalens immunglobulin-készítményt felajánlhatunk immunszupprimált pácienseinknek (infektológussal célszerű ilyen esetekben konzultálni). Leginkább tüneti kezelést alkalmazzunk: csillapítsuk a lázat (gyermekeknél paracetamolt válasszunk, az acetilszalicilsav kerülendő), felnőttek esetében, főleg, ha arthralgiát is észlelünk, NSAID adása megfontolható.
Irodalom
- Pilly E. Maladies infectieuses et tropicales. France: Vivactis plus, 2012.
- Mokni M, Dupin N, Del Giudice P. Dermatologie infectieuse. Elsevier Masson, 2014.
