Ideális gyógyszerválasztás esetén a megfelelő hatás mellett teljesül a mellékhatások minimalizálása. A vortioxetinnel teljes remisszió érhető el jelentősebb mellékhatás nélkül, ami javítja a beteg compliance-ét és tartósan stabil állapotot biztosít. A bemutatott esetismertetéssel a szerző erre ad jó példát.
A depressziót a hangulati és az érzelmi élet zavara, a gondolkodás meglassulása és az aktivitás csökkenése jellemzi. Ebben az állapotban az élet sivárnak tűnik, terhei nyomasztóak. A hangulati élet zavarait testi tünetek jelentkezése kíséri. A depresszió leggyakoribb tünetei közé tartozik az alvászavar, az érdeklődés beszűkülése, a szorongás, étvágyzavar, emésztési zavarok, csökkent gondolkodási képesség, összpontosítási és döntési képtelenség, valamint a szexuális késztetés csökkenése.
A problémát fokozhatja a nem jól megválasztott terápia. Ismeretes például, hogy néhány antidepresszánsnak szexuális diszfunkciót kiváltó mellékhatása is lehet. Ideális gyógyszerválasztás esetén a megfelelő hatás mellett teljesül a mellékhatások minimalizálása. A szexuális diszfunkció kialakulása tehát gyakran rontja az antidepresszáns terápia sikerességét.
Esetismertetés
Az 57 éves férfi nős, két felnőtt gyermeke van, családi háttere rendezett, középvezető egy gyárban. Familiáris anamnézise negatív.
2017 nyarán jelentkezik, exploráció során kiderül, hogy több éve küzd depresszió tüneteivel. 2012-ben vesetumor miatt megműtötték, malignus betegsége diagnosztizálása után jelentkeztek panaszai, fokozatosan egyre szótlanabbá, visszahúzódóvá vált. Tartósan nyomott hangulat, alvászavar, koncentrációs nehézségek, szétszórtság voltak a vezető tünetei. Memóriazavarai már a mindennapi életben is megnyilvánultak, munkahelyi teljesítménye, munkájának minősége romlott.
Az elsőként alkalmazott paroxetin mellett állapotában csak mérsékelt pozitív irányú változás volt észlelhető. Kedélyállapota javult, de továbbra is küszködött alvászavarral, rossz hangulattal. Feszült, ingerlékeny és kimerült volt.
Ezt követően a kifejezett alvásproblémák miatt mirtazapinra váltottunk, de 15 mg alkalmazása után már kifejezett szedatív mellékhatás és szexuális diszfunkció is jelentkezett. Figyelem- és koncentrációzavara is tovább fokozódott, emiatt munkáját sem tudta már ellátni, végül betegállományba került.
A perzisztáló kognitív tünetek, valamint a szedatív és a szexuális diszfunkcióban mutatkozó mellékhatás miatt is vortioxetin beállítása mellett döntöttünk, napi 10 mg dózisban, kezdetben anxiolítikummal kiegészítve.
Három hét után a beteg már jelentős állapotjavulásról, a tünetek csökkenéséről számolt be. Hangulata javult, szorongása oldódott, alvászavara is rendeződött. További két hét múlva már koncentrációja, figyelme is lényegesen jobb lett, munkába készült állni. Korábbi gyógyszerei mellékhatásának tulajdonított panaszai is megszűntek.
Következő kontrollvizsgálaton már magabiztosan érkezett, „újra a régi formájában” érzi magát, visszatért életkedve, teherbírása, erőnléte, amit már évek óta nem érzett. Kedélye, közérzete kiegyensúlyozott, munkahelyén jól érzi magát, feladatait megfelelően el tudja látni, elégedett.
Az anxiolítikumot fokozatosan lecsökkentette, később elhagyta, 10 mg vortioxetin monoterápiában részesül.
Össszefoglalás
A fenti eset is alátámasztja, hogy a vortioxetinnek megvan a helye az antidepresszáns gyógyszerek között. Ezzel a hatóanyaggal teljes remisszió érhető el jelentősebb mellékhatás nélkül, ami javítja a beteg compliance-ét és tartósan stabil állapotot biztosít.
