A síelés és hódeszkázás a második tömegsport hazánkban a labdarúgás után. A sérülésszám, sajnos, nagy, mert a téli sportokat – földrajzi és éghajlati okok miatt – csak néhány hétig, elsősorban külföldön tudjuk gyakorolni. Síelésnél a térdtáji sérülések, hódeszkázásnál a csukló- és fejsérülések állnak a vezető helyen. Fontos a síelési szabályok ismerete, a védőeszközök használata, a fizikai előkészítés és a helyszíni bemelegítés, valamint a biztosítás.
A hó és jég nemcsak a közlekedési balesetek számát növeli, hanem a téli sportok szerelmesei között is szed áldozatokat.
Meglepő, de Magyarországon a labdarúgást követően a síelés és hódeszkázás a legelterjedtebb tömegsport. Egészségmegőrző hatása, élményt nyújtó siklásai a szép téli környezetben vonzó, de az előnyök mellett sok veszéllyel is számolni kell. A lesiklópálya veszélyes üzem. A balesetek 90%-a elkerülhető, megelőzhető lenne, ha testileg felkészülve, kipihenten érkeznénk a pályára, és figyelmesen, szabálykövetően síelnénk.
Sajnos, a mindennapi életben alig használt izmokat, ízületeket, szalagokat, egész testünket átmenet nélkül, szokatlan mértékben terheljük meg. Fontos ezért, hogy legalább indulás előtt pár héttel kezdjük el a fokozatos terhelést! Először heti két-három alkalommal menjünk sétálni (erős séta), majd futni! A balesetek nagy része azért következik be, mert állóképességünk és kondíciónk nem megfelelő.
A pályán melegítsünk be, felülről lefelé haladva: nyak, váll, karok, majd a törzs, végül pedig a csípők és az alsó végtagok.
A balesetek elkerüléséhez koncentráció és megfelelő védőfelszerelés szükséges. A sisak viselése már kötelező, egyre többen használnak térd-, könyök- és gerincvédőt is (back protector).
A szálláson is fontos a lazító-nyújtó gyakorlatok (divatos szóhasználattal: streching) végzése azért, hogy a kisebb, ismétlődő elesések, az ízületek megfeszítése ne okozzon ín-, szalag-, izomkárosodásokat, de segít az első napok izomlázának megszüntetésében is.
A magyar sí- és snowboardbalesetek száma sajnos nagy! Az ok: elégtelen képzettség, gyakorlat, gyenge erőnlét, a célirányos edzettség hiánya, túlzott kockázatvállalás.
A havas sportokkal kapcsolatban keletkező jellemző, gyakoribb sérülések
Fejsérülések
A súlyos, esetenként halált okozó fejsérüléseket a nagy sebességű ütközések, pályát elhagyók szakadékba esése okozza. Még enyhe koccanás is halálhoz vezető sérülést okozhat a koponyában kialakuló térszűkítő vérzés miatt. Órákkal később alakulhat ki subduralis, epiduralis vagy állományi vérzés, ezért minden fejsérülést gondosan kell vizsgálni, GCS (Glasgow coma scale) szerint osztályozni, obszerválni. A védősisak védőhatása 85%-os.
Térdsérülések
Leggyakrabban az elülső keresztszalag és a belső oldalszalag szakad el. Az elülső keresztszalaggal együtt gyakran sérül a medialis oldalszalag és a meniscus, ezért ezt boldogtalan hármasnak nevezzük (unhappy three), és a térd jövője szempontjából súlyos sérülésnek számít. Feszítő vérömleny és fájdalom alakul ki, röntgen-, MR-vizsgálat, majd néhány napon belül artroszkópia, aztán helyreállító műtét szükséges.
A boka, a lábszár és az Achilles-ín sérülései
Az új sícipők védik a bokatájat, viszont növekedett a lábszárcsontok spiráltöréseinek előfordulása. Az Achilles-ín szakadása 75%-ban sportsérülés. Az emberi szervezet legvastagabb ina gyakran sérül a síelőknél indirekt és fedetten, 25%-ban primeren nem ismerik fel. Számos teszt segíti a vizsgálatot, például a Thompson-teszt. A lágy rész röntgen-, ultrahang-, MR-vizsgálata pontosítja a diagnózist, a műtét csak néhány napig halasztható.
Vállsérülések
Főleg a snowboardosok körében gyakori. Vállficam, acromioclavicularis szalagok szakadása és kulcscsonttörés viszonylag gyakori. A ficam helyretétele sürgős.
Hüvelykujjsérülés
A „síhüvelykujj” jellemző sísérülés. Az ulnaris oldalszalag-szakadás helytelen technikával használt síbottól keletkezik. Műtét szükséges.
Csuklótáji sérülés
A csukló is akkor sérül, ha elesés közben a karokat védekezésül kinyújtják. A csuklótáji csontok és szalagok sérüléseinek súlyosságát és a teendőt az ellátó baleseti sebész röntgen- és MR-lelet birtokában dönti el.
Elsősegély ficamok és rándulások esetén
Az angol RICE betűszó foglalja össze a teendők lényegét:
R (rest): Nyugalomba helyezés. A próbálkozás, a sport folytatása további sérülést okozhat, a gyógyulást hátráltatja.
I (ice): A jegelés csökkenti a vérzést és a gyógyulási időt.
C (compression): Kompresszió rugalmas pólyával.
E (elevation): A felpolcolás javítja a vérkeringést a vénás kiürülés segítésével.
A magyarok síbalesetei, sportsérülései a következő helyeken történnek leggyakrabban:
1. 65% Ausztria. (A kárösszeg 300 és 10 ezer euró, vagyis 90 ezer és 3 millió forint közti összeg, az orvosi ellátás, mentés nélkül.)
2. 15% Franciaország.
3. 10-10% Olaszország és Szlovénia.
Itt jegyzem meg, hogy a magyarok 45-50%-a az ingyenes EU-kártyát sem váltja ki, ami jórészt fedezné a sürgősségi ellátást, és nem köt biztosítást sem.
A téli sportok nemzetközi szabályait, a „sí-KRESZ-t” tanulmányozzuk, tartsuk be! A legtöbb baleset az első és utolsó sínapon történik, ezért fontos tanács: Fejezd be a napi sízést „az utolsó előtti menettel”!
Síbalesetek megelőzésének összefoglalása
- Izomerősítő gyakorlatok, bemelegítés.
- Sítudásunknak megfelelő pálya.
- Tanuljunk síoktatóktól!
- Ellenőrzött, korszerű felszerelés: a sisak használata kötelező, míg a térd-, könyök-, csukló- és gerincvédő (még) nem, de ajánlott, főleg kezdőknek és snowboardosoknak.
Irodalom
1. Országos Sportegészségügyi Intézet állásfoglalása, 2004.
2. Allianz Biztosító elemzése, 2009.
3. Nemes Gy. A téli sportok okozta sérülések felismerése és helyszíni ellátásuk. In: Felkai P (ed.). A havas sportok orvostana. Budapest: Zafír Press Kiadó; 2013.
4. Nemes Gy. Téli sportsérülések és kezelésük. Előadás. Zell am See VII. sítábororvosi tanfolyam, 2012. december 14.
5. Johnson R, et al. Snowborders more injury prone than skiers (study): University of Vermont College of Medicine in Burlington. Am J Sports Med 2012. január 20.
6. Corra S, Girardi P, de Giorgi F, Braggion M. Severe and polytraumatic injuries among recreational skiers and snowboarders: incidence, demographics and injury patterns in South Tyrol. Dep. of Emerg., Regional Hosp., Italy. Eur J Emerg Med 2012;19(2):69.
