A meddőség pszichológiája

May 24, 2017

Orvosi értelemben meddőségről beszélünk, ha a pár védekezés nélküli, rendszeres szexuális élet mellett egy év alatt sem volt képes gyermeket foganni. Az elmúlt évtizedekben egyre jobban értjük és tudjuk gyógyítani a meddőség szervi okait, ugyanakkor a dolog pszichés hátteréről még mindig keveset tudunk – pedig ennek értelmezése is sokat fejlődött. A modern felfogás a meddőség ténye, valamint a mesterséges megtermékenyítés stresszkeltő voltát állítja középpontba és a stressz teherbeesésre gyakorolt hatását vizsgálja.

 

Az 1950-es évek korai pszichoanalitikus felfogása a tudattalan szerepét hangsúlyozta a gyermektelenség hátterében. Főként a nőket „vádolták” azzal, hogy bár tudatosan mindent megtennének érte, tudat alatt mégsem kívánnak gyermeket szülni.

A későbbi évtizedekben több elmélet is született a meddőség pszichés hátterének magyarázására, amelyek közül jelenleg az úgynevezett cirkuláris okság elmélete vagy stresszelmélet a leginkább támogatható. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a meddőség és a termékenységi kezelések stresszt okoznak, a stressz pedig rontja a teherbe esés esélyét (1).

 

A meddőség stresszkeltő

A felmérések szerint a meddőségi kezeléseken részt vevők mintegy 40 százalékánál mutatható ki szorongás vagy depresszió (2). Ez a nőket és a férfiakat is érinti: sikertelen in vitro fertilizáció (IVF) esetén a nők 60 százaléka, a férfiak 40 százaléka számolt be depressziós tünetekről (3). Az érintettek stressz-szintje az idő előrehaladtával, illetve sikertelen IVF-ciklusonként emelkedik (4).

A meddőség számos okból stresszkeltő életesemény (1). Jellemző rá többek között az úgynevezett jogfosztott gyász: a párnak meg kell gyászolnia a „vágyott gyermek” elvesztését, a sikertelen ciklusokat, a meg nem tapadt embriókat, adott esetben vetéléseket. A klasszikus, a szeretett személy elvesztésekor érzett gyásztól mindez abban különbözik, hogy többnyire hiányzik a társas támogatás: a kívülállók nem értesülnek a veszteségekről, vagy ha igen, gyakran nem értik azt.

A meddőség emellett önazonossági krízist is jelent: át kell értékelni azt a magunkról alkotott képet, hogy az eseményeket kézben tartó, sikeres, nőies nők/férfias férfiak vagyunk. Egyes társadalmakban a meddőség stigmaként is értelmezhető, a gyermektelen párokat vagy nőket kiközösítik vagy „csak” kevésbé értékesnek tartják.

A fentiek mellett további stresszkeltő tényező az egyébként jó sikerarányú mesterséges megtermékenyítés is: az addig egészségesnek gondolt személyt betegszerepbe helyezi, a testhatárok invazív beavatkozások során sérülnek, a szexualitás intimitása elvész.

A meddőség okozta stressz mérésére célzott kérdőív is létezik: a Fertility Problem Inventory, azaz Termékenységi Probléma Kérdőív (5).

 

Stressz és fogamzókészség

A fogamzókészség és a stressz kapcsolatát sokat vizsgálták, beleértve az élethosszan fennálló stresszt, a kezeléseket megelőző és a kezelések közben fellépő stresszt is. Egy tanulmány szerint nehezebben fogannak meg azok a nők IVF-fel, akiknek anamnézisében sok stresszkeltő életesemény szerepel (6).

Az asszisztált reprodukciós eljárások sikerességét több szinten is befolyásolja az átélt stressz. Az egyik hatás annak köszönhető, hogy a magasabb stressz-szintet átélő párok hamarabb abbahagyják a próbálkozást, azaz nem csinálják végig a rendelkezésükre álló összes IVF-ciklust, pedig a sikerráta a ciklusok számával nőne (7). Egy friss kutatás eredménye a kezelések megszakítása és a nő depressziója között talált szignifikáns kapcsolatot (8). A stressz-szint és az IVF sikeressége között egyéb összefüggés is kimutatható: a ciklus előtti stressz, valamint a cardiovascularis stresszérzékenység is rosszabb IVF-eredményekkel társult (9, 10).

A stressz többféle élettani változás révén képes a női fogamzókészséget befolyásolni: részben közvetve, immunmoduláló hatása révén. Egy friss kutatás közvetlenebb kapcsolatot is felvet: a Termékenység Probléma Kérdőíven magas pontszámot elért nők endometrialis és subendometrialis flowindexe is alacsonyabb volt (11).

 

Pszichoterápia és meddőség

Adódik a következtetés, hogy a stresszcsökkentő pszichoterápiák ez esetben javíthatnák az asszisztált reprodukciós mutatókat. A témában született összefoglaló közlemények és metaanalízisek eredményei részben erre utalnak, ugyanakkor ezeket nehéz értelmezni, mert jellemzően igen sokféle pszichoterápiás módszert vizsgálnak. Egy 2015-ös szisztematikus összefoglaló és metaanalízis 39 korábbi tanulmány összegzése során arra a következtetésre jutott, hogy a pszichoterápiák mind meddő férfiak, mind nők esetében hatékonyak lehetnek a stressz csökkentésében és a terhesség esélyének növelésében is (12).

Az egyik viszonylag jól dokumentált pszichoterápiás módszer a Domar és munkatársai által kidolgozott úgynevezett mind/body program, amely kifejezetten a meddő nőket célzó csoportterápiás technika. A csoportterápia elemei közé kognitív viselkedésterápiás elemek, pszichoedukáció, stresszcsökkentés tartoznak. A módszer a vizsgálatok eredményei szerint a stressz csökkentésében és a terhesség esélyének növelésében is hatékony (13, 14).

Ígéretesnek tűnik a meddőség okozta stressz csökkentésében és a teherbe esés esélyének növelésében a mindfulness vagy tudatos jelenlét-meditáció, amely hazánkban is elérhető és megtanulható módszer (15).

Fontos kiemelni, hogy nem érdemes „a pszichoterápia” gyűjtőfogalmat használni, hiszen a különféle terápiás technikák igen eltérő hatékonysággal rendelkezhetnek: egészen más történik egy egyéni pszichoanalízisben, mint egy viselkedésterápiás csoporton. A kutatások eredményei szerint meddőség esetében elsősorban stresszcsökkentő technikákra érdemes gondolni és ezt a páciensek felé is így kommunikálni. Sokan visszautasíthatják ugyanis a pszichológus vagy pszichoterapeuta segítségét a pszichoterápiával kapcsolatos előítéletek, tudatlanság miatt, a nem megfelelően megválasztott pszichoterápiás módszer pedig adott esetben nem vezet eredményre.

 

Irodalom

  1. Covington SN, Burns LH. Infertility counseling – A comprehensive Handbook for Clinicians. Cambridge: University Press, 2006.
  2. Chen TH, Chang SP, Tsai CF, Juang KD. Prevalence of depressive and anxiety disorders in an assisted reproductive technique clinic. Hum Reprod 2004;19:2313.
  3. Baram D, Tourtelt E, Muechler E, Huang K. Psychological adjustment following unsuccessful in vitro fertilization. J Psychosom Obstet Gynecol 1988;8:181.
  4. Demyttenaere K, Bonte L, Gheldof M, et al. Coping style and depression level influence outcome in in vitro fertilization. Fertil Steril 1998;69:1026.
  5. Newton CR, Sherrard W, Clavac I. The fertility Problem Inventory: measuring perceived fertility-related stress. Fertil steril 1999;72(1) 54-62.
  6. Ebbesen SM, Zachariae R, Mehlsen MY, Thomsen D, Højgaard A, et al. Stressful life events are associated with a poor in-vitro fertilization (IVF) outcome: a prospective study. Hum Reprod 2009 Sep;24(9):2173-2182.
  7. Campagne DM. Should fertilization treatment start with reducing stress? Hum Reprod 2006;21:1651.
  8. Pedro J, Sobral MP, Mesquita-Guimarães J, Leal C, Costa ME, Martins MV. Couples’ discontinuation of fertility treatments: a longitudinal study on demographic, biomedical, and psychosocial risk factors. J Assist Reprod Genet. 2017;34(2):217-224.
  9. Klonoff-Cohen H, Chu E, Natarajan L, Sieber W. A prospective study of stress among women undergoing in vitro fertilization or gamete intrafallopian transfer. Fertil Steril 2001;76:675.
  10. Klonoff-Cohen H, Natarajan L. The concerns during assisted reproductive technologies (CART) scale and pregnancy outcomes. Fertil Steril 2004;81:982.
  11. Dong Y, Cai Y, Zhang Y, Xing Y, Sun Y. The effect of fertility stress on endometrial and subendometrial blood flow among infertile women. Reprod Biol Endocrinol. 2017;15(1):1.
  12. Frederiksen Y, Farver-Vestergaard I, Skovgård NG, Ingerslev HJ, Zachariae R. Efficacy of psychosocial interventions for psychological and pregnancy outcomes in infertile women and men: a systematic review and meta-analysis. BMJ Open 2015;5(1):e006592.
  13. Domar AD, Seibel MM, Benson H. The mind/body program for infertility: a new behavioral treatment approach for women with infertility. Fertil Steril 1990;53(2):246-249.
  14. Domar AD, Clapp D, Slawsby EA, Dusek J, Kessel B, et al. Impact of group psychological interventions on pregnancy rates in infertile women. Fertil Steril 2000;73(4):805-811.
  15. Li J, Long L, Liu Y, He W, Li M. Effects of a mindfulness-based intervention on fertility quality of life and pregnancy rates among women subjected to first in vitro fertilization treatment. Behav Res Ther 2016;77:96-104.

Látta már?

A DrHírek oldal alapvető célja az orvostársadalom számára hazai és nemzetközi cikkek rövid összefoglalása. A videók célja, hogy rövid összefoglalók által segítse a nézőt a számára érdekes információk további megismerése felé terelni. 

Olvasta már?

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

eConsilium bejelentkezés

eConsilium bejelentkezés