A cukorbetegeknél kialakuló diabéteszes neuropathia kezelésére alkalmazott Haemo-Laser®-terápia eredményeit mutatja be a szerző három beteg rövid esetismertetése kapcsán. A kezelés hatékonynak bizonyult mind a szenzoros idegrostfunkció kedvező változását, mind az életminőséget jellemző paramétereket figyelembe véve.
Ismert tény, hogy minden harmadik cukorbeteg betegségkarrierje során igazolhatóvá válik a cukorbetegség okozta idegrost-károsodás, azaz a diabéteszes neuropathia. A diabéteszes neuropathia kóroktani hátterében vascularis és metabolikus eltérések állnak, illetve ismertek a neuropathia kialakulásának független rizikótényezői is. A független kóroki tényezők közé tartozik a diabetestartam, az emelkedett vércukorszint, magas vérzsírértékek, a magasvérnyomás-betegség és az egyidejűleg fennálló retinopathia.
A metabolikus teória szerint az emelkedett vércukorszint miatt a cukor fiziológiás lebontási útjától eltérő lebontási útvonalak is megnyílnak, amelyek végén nem CO2 és víz, hanem káros anyagcseretermékek képződnek, amelyek az idegsejtek funkciójának romlásához, illetve a sejtek elhalásához vezetnek. Magas vércukorértékek esetén az alternatív anyagcsereutak aktiválásakor keletkező fehérjeglikációs végtermékek és a szorbit felelősek az idegsejt károsodásáért.
A vércukorérték rendezése, a kóroki tényezők normalizálása, a zsírban oldódó B-vitamin-komplexek alkalmazása elősegítik a helyes anyagcsereút aktivitásának fokozását, illetve az alternatív anyagcsereutak blokkolását. Az alfa-liponsav mint antioxidáns megváltoztatja a nitrogén-oxid szintjét, amely az oxidatív stressz mechanizmusáért felelős, érösszehúzódást okozó kulcsmolekula és egyben a vascularis és metabolikus patomechanizmus kapcsolódási pontja.
Mint látjuk, a neuropathia metabolikus hátterének kezelése részben már megoldott, ugyanakkor a vascularis eredet kezelhetőségének kérdésére megnyugtató megoldást még nem ismerünk. A vascularis teória lényege az idegsejtet közvetlenül ellátó vasa nervosum kapillárisrendszer szűkülete, amely miatt az idegsejt nem jut a funkciói ellátásához szükséges molekulákhoz. A vasa nervosum tágításának lehetősége jelenleg nem ismert, egyedüli alternatíva a vörösvérsejtek membrán- szerkezetének változtatása révén a flexibilitás növelése, így a szűkületeken való áthaladás lehetővé tétele.
Az idegrost-károsodás diagnosztikájában a tünetorientált felismerés nem hoz teljes eredményt, hiszen a betegek közel 50%-a az érzőidegek hypaesthesiája miatt még erős ingerekre sem reagál. Azonban gyors és nem invazív diagnosztikai lehetőséget biztosítanak a funkcionális tesztek, ezen belül a már hazánkban is széles körben alkalmazott Neurometer R (Neurotron Inc., Baltimore, Amerikai Egyesült Államok) készülék. Ezen diagnosztikai eszköz segítségével bőrön keresztül történő ingeráram alkalmazásával három különböző frekvencián mért áramérzetküszöb meghatározásával, a vastag myelinizált, a vékony myelinizált és a legvékonyabb myelinizálatlan szenzoros idegrostok funkciója mérhető számszerű értékelés alapján, nem invazív módon. A kapott értékeket normálérték-tartományhoz viszonyítjuk. Hyperaesthesiát jelentenek a tartomány alatt mért áramérzet-küszöbértékek, míg a normáltartomány feletti értékek hypaesthesiára utalnak. A készülék alkalmazásával munkacsoportunk tíz év alatt több mint 11 000 beteg vizsgálati tapasztalatával bír.
A Haemo-Laser®-kezelés során a látható tartományba eső piros, lágy (kis energiatartományú) lézerfény energiáját használjuk fel direkt módon a vér megvilágítása során. Korábbi vizsgálatok eredményei igazolták a Haemo-Laser®-kezelés erythrocytamembrán-rugalmasságot növelő, erythrocytamembrán-regenerációt elősegítő, erythrocytaaggregációt csökkentő, vérviszkozitást csökkentő hatását (1). Mindezek alapján a Haemo-Laser®-kezelés elősegíti a szervek vérellátottságának fokozását, fokozott oxigenizációt biztosítva. A lipiproteinlipáz enzim aktivitásának fokozása és a szöveti inzulinrezisztencia csökkentése révén is jótékony hatású a diabetes mellitus microvascularis szövődményeire.
Esetismertetések
Első beteg
A 60 éves nőbeteg 1-es típusú cukorbetegsége 1994 óta, diabéteszes neuropathiája 2004 óta ismert, gondozásunk alatt áll immár tíz éve. Jelenleg analóg intenzív konzervatív inzulinkezelésben részesül, amely mellett utolsó HbA1c-értéke 6,9% volt.
Második beteg
Az 52 éves férfi beteg 2-es típusú cukorbetegsége 2000 óta ismert, diabéteszes neuropathiája pedig 2006 óta. Jelenleg analóg intenzív konzervatív inzulinkezelésben részesül, amely mellett utolsó HbA1c-értéke 6,6% volt.
Harmadik beteg
A 36 éves férfi beteg 1-es típusú cukorbetegsége 1998 óta, diabéteszes neuropathiája és retinopathiája 2008 óta, diabéteszes nephropathiája pedig 2013 januárja óta ismert, ami miatt 2014 február óta hemodialízisben részesül. Jelenleg humán intenzív konzervatív inzulinkezelést kap, amely mellett utolsó HbA1c-értéke 6,5%.
Módszer
A Haemo-Laser®-kezelés megkezdése előtt vérvétel történt, és mindhárom szenzoros idegrost funkcióját meghatároztuk mind a nervus medianus, mind a nervus peroneus esetében a Neurometer R készülékkel, jobb és bal oldalon egyaránt. Ezt követően hetente két alkalommal, alkalmanként fél óra időtartamban öt héten át, azaz összesen tíz alkalommal betegeinket Haemo-Laser®-kezelésben részesítettük. A kezelést követően ismételten vérvétel, Neurometerrel történő vizsgálat és betegmegelégedettségi kérdőív kitöltése történt.
Eredmények
Az elvégzett széles körű laborvizsgálati eredmények nem mutattak változást a kezelés öt hete során, sem vércukor-, sem lipidszint, sem máj-vese funkció vérképe tekintetében. A laborvizsgálatoknak jelenleg nem volt célja a vörösvértestek membránszerkezeti változásainak elemzése. A Neurometerrel történt vizsgálatok során az 1. táblázatban bemutatott értékeket kaptuk.
1. táblázat. A szenzoros idegrostok funkciójának változása (Neurometer R készülékkel mérve)
CPT: current perception threshold, áramérzet-küszöbérték
Megbeszélés
Mindhárom beteg esetében évek óta kielégítő anyagcsere-állapotuk ellenére progrediáló diabéteszes neuropathiát igazoltunk korábban. Számos, a diabéteszes neuropathia patomechanizmusának metabolikus teóriáját célzó kombinált kezelésben részesültek, amely során átmeneti, 30% körüli áramérzetküszöbérték-változások voltak kimutathatók.
Az alkalmazott Haemo-Laser®-kezelés mellett a betegeink esetében a vártnál nagyobb méretű áramérzetküszöbérték-változást igazoltunk. Figyelmet érdemel, hogy mind a felső, mind az alsó végtagon, mindkét testfélen mérve mindhárom vizsgált szenzoros rosttípus vizsgálata egyértelmű idegrostfunkció-javulást igazolt. Az első beteg esetében a javulás igen markáns volt, a nervus medianus vizsgálatakor a vékony myelinizált és a myelinizálatlan rostok esetében az áramérzet-küszöbértékek (CPT) a teljes funkciókiesést jelző 999-ről az öt hét alatt végzett tíz kezelés során a normáltartományba kerültek.
Az életminőséget jelző EQ5D kérdőív eredményei egybehangzóan a Neurometerrel mért értékekkel jelentős életminőség-javulást mutattak. A harmadik beteg esetében oly mértékű látásélesség-javulás mutatkozott, hogy a beteg ismét képessé vált az autóvezetésre!
Összefoglalás
A Haemo-Laser®-kezelés hatékonynak bizonyult a diabéteszes neuropathia kezelésében, mind a szenzoros idegrostfunkció kedvező változása, mind az életminőséget jellemző paraméterek esetében. A hatékonyság pontosabb megítélése érdekében 100 beteg bevonásával történő randomizált prospektív vizsgálat elvégzése lenne indokolt.
Irodalom
1. Heltschl – Haemo-Laser®-Terápia. Premium Health Concepts. www.premiumorvos.hu
