A Bálint-csoportról

September 27, 2017

A Bálint-csoportok nevét Bálint Mihályról, a magyar származású pszichoanalitikus orvosról kapta. A Bálint-csoportokban orvosok ülnek, szakmai eseteket beszélnek meg. A megbeszélések fókuszában az orvos-beteg kapcsolat, az orvos elakadásának, nehézségének feltárása, megértése és segítése áll.  A módszer világszerte elterjedt, a Magyarországi Bálint Társaság a nemzetközi társaság tagja.

A cikk ismerteti a Bálint-csoportok történetét, menetét és hatásait. Egy csoportülés ismertetése segítségével ízelítőt kaphatunk a Bálint-csoport munkájáról. Évtizedes tapasztalat, amelyet vizsgálatok is igazolnak, hogy a  „Bálint-orvosok” elégedettebben, hatékonyabban végzik munkájukat. Örvendetes módon Magyarországon is egyre több Bálint-csoport indul.

 

Az ötvenes években Bálint Mihály, magyar származású pszichoanalitikus, akiről a Bálint-csoport a nevét kapta, 14 háziorvossal kidolgozta a „Training cum Research” szeminárium módszerét. Ez a csoport tekinthető a Bálint-csoport elődjének. Ennek a kutatásnak az eredményeit írta meg „Az orvos, a betege és a betegség” című könyvében (1), amely az Animula könyvkiadónál jelenleg is kapható, igen érdekfeszítő, tanulságos olvasmány.

Bálint abból az alapgondolatból indult ki, hogy a háziorvosi rendelőket felkereső betegeknek túlnyomó többsége lelki eredetű problémája is van, miközben a háziorvosnak nincs jártassága ezek kezelésében. Ez a körülmény szükségessé teszi a háziorvosok pszichoterápiás képzését. Az ehhez szükséges készségeket (figyelem, a kapcsolattal való munka, az érzelmi problémák észlelése, segítése) az orvosok a Bálint-csoportokban való tartós részvétellel sajátíthatják el.

Bálint és a háziorvosok együtt kutatták a háziorvosi munkában rejlő lehetőségeket, buktatókat, dilemmákat. Már a könyv fejezetcímei is gondolatébresztőek: Az első reflex: „rutin röntgen, rutin labor”, A diagnózis szintjei, A névtelenség összejátszása, A kezelőorvos és konziliáriusai.

Bálint az orvos személyiségéről, az „orvosgyógyszerről” ír, amelynek vannak hatásai, mellékhatásai, lehet túl- vagy aluladagolni. Az apostoli funkció, hév kifejezés is elgondolkoztató, miszerint minden orvosnak van egy, sokszor tudattalan elképzelése arról, hogy a betegeinek hogyan kell gyógyulnia, és ha nem tudatosítja ezt, „hév”-vé válik, és az orvos a saját nézeteire, elképzeléseire akarja téríteni betegeit.

Bálint alaptétele, hogy minden orvos-beteg kapcsolat egyedi, függ az orvos és a beteg személyiségétől, a betegségtől, az orvosi környezettől. A Bálint-csoport ideális az orvos-beteg kapcsolat szintjeinek, rétegeinek feltárására, vizsgálatára, az elakadt kapcsolatok segítésére.

A hagyományos Bálint-csoportban háziorvosok ülnek. Az évek során azonban a módszert már minden segítő szakmában alkalmazzák. Vannak olyan csoportok, amelyek munkahelytől függetlenek, tagjaik csak a csoportban találkoznak, de egyre több munkahelyi Bálint-csoport is van. Vannak nyílt csoportok, amelyeknek helye, ideje ismert, de tagjai változnak, és vannak zárt csoportok, amelyek tagjai sokszor éveken keresztül, azonos összetételben találkoznak egymással. Más-más a csoport, ha azonos szakma képviselőiből áll, és más az olyan csoport, amelyben különféle segítő foglalkozásúak ülnek.

A Magyarországi Bálint Társaság fő célkitűzése az, hogy minél több Bálint-csoporttal segítsük az orvosok munkáját Magyarországon. A világ számos országában működnek Bálint-csoportok, a nemzeti Bálint Társaságokat az International Balint Federation, a Nemzetközi Bálint Társaság fogja össze, amelynek mi is tagja vagyunk. Ez egy élő, nyitott szervezet, amely mindig más tagállamban tartja rendezvényeit, amelyek jó alkalmak a „Bálint-orvosok” számára az ismerkedésre, tapasztalatok megosztására.

A Bálint-csoportban meghatározott szabályok szerint folyik a munka. Titoktartás van, előre megszabott hely- és időkeretek. Ezek a keretek és az ülések atmoszférája biztosítja a biztonságos légkört, ahol az orvosok szabadon megnyilvánulhatnak. A csoport minden alkalommal meghatározott rend alapján zajlik.

Zárt csoportban a csoporttagok visszajeleznek korábbi eseteik alakulásáról, majd a csoportvezető kérdésére: „Kinek van esete?”, a csoport egyik tagja szabadon ismerteti esetét, miközben a többiek csendben, figyelmesen hallgatják. Az esetismertetést követően a csoport néhány tisztázó, tényekre vonatkozó kérdést tesz fel az esethozónak, amelyek megválaszolását követően az esethozó kissé hátrébb húzza a székét.

A csoportmunkában az esethozó megfigyelőként vesz részt, nem szól bele, a csoport tagjai nem hozzá, hanem egymáshoz, egymásra reagálva beszélnek. Ez a szcéna alkalmat ad az esethozó számára, hogy kissé „hátradőlve” figyelhesse a csoportot, amely egy sokszínű tükröt, képet fest az esetről. Ezt hallgatva az esethozó eddig nem tudatosult, új szempontokat kaphat esetével kapcsolatban.

A csoportmunka végén a csoportvezető visszahívja az esethozót, aki szabadon, annyit oszt meg belső folyamataiból, amennyit szeretne. Minden csoportról minden csoporttag gazdag batyuval távozik, amely batyuban sokféle tartalom kavarog, szakmai kérdések, kapcsolati dilemmák, érzelmek, önismereti felismerések, hasonló esetek dilemmái stb.

A csoport hosszabb távon, túl a csoportok általános hatásain (megtartó közeg, nem vagy egyedül, más is jár hasonló cipőben, fel lehet vállalni a tökéletlenségemet élményei stb.) szakmai és személyes kompetenciát is fejleszt, önismeretet is növel, segít a kiégés megelőzésében.

 

Esetmegbeszélés

Illusztrációként egy háziorvosokból álló csoportülés elnagyolt vázlatát ismertetem, a személyeket és helyzeteket kissé elmaszkírozva. A 40 körüli férfi háziorvos meséli az alábbi estet.

Vannak betegek, akik mindig a rendelés végén jönnek. A 34 éves nőnek Crohn-betegsége van, legtöbbször a gyógyszerért jön, időnként lejárt javaslattal, hogy gyógyszere persze elfogyott. Kb. két éve betegsége remisszióban van, talán gyógyszert sem szed. Korábban már kész diagnózissal kereste fel az orvost, úgyhogy nem ő vizsgálta ki.

Anyja leszázalékolt, nincs komolyabb testi, annál több lelki baja. Csak a négyoldalas (a leszázalékoláshoz, azaz a munkaképtelenség megállapításához szükséges nyomtatvány) miatt szokott jönni. Az apa gyakran jár, ilyen-olyan panasszal. Apjával, anyjával együtt élnek.

A nő akaratos, harcos, nem veszi tekintetbe a rendelés szabályait, öntörvényű. Az orvos korábban, amikor tanulmányai miatt segítő beszélgetést kellett valakivel folytatnia, egy fél órát beszélgetett a beteggel rendelési időn kívül. Akkor ő párkapcsolati nehézségéről beszélt, és arról, hogy milyen nehéz betegségével együtt élnie.

Most is rendelés végén jött a beteg, a nővér harcolt már vele a folyosón. Megfázás miatt antibiotikumot kért, mondta, elutazik, meg kell gyógyulnia. Az orvos nem állt kötélnek, a beteg egyre idegesebb, követelőzőbb lett, az orvos pedig végig higgadtságot mutatott, igyekezett, hogy ne veszítse el a hidegvérét. Szerencsére utolsó beteg volt, nem hallották a beteg kiabálását.

„Ha nem tetszik, szabad orvosválasztás van” ‒ mondta az orvos. Erre a beteg kérte a kartonját, az orvos nem adta, nem ez a módja, hozzon kikérőt. Megy az ügyeletre, ott felírják az antibiotikumot, mondta a beteg és elviharzott.

Azóta nem jelentkezett, apja volt néhányszor a rendelőben, az eset nem került szóba. Az orvos összekészítette a kartonját, mondván, úgyis úgy jön, hogy soron kívül, ne legyen ebből ügy…

 

A csoportmunka

A háziorvosok többek között arról beszélgetnek, hogy felveheti-e az orvos a kesztyűt? Kimutathatja-e a dühét? Hogyan? Egy kolleganő szerint az orvos hidegvére egy falat emelt kettőjük közé, ami csak növelte a beteg dühét. A fal egy védekezés egyben az orvos számára, saját dühével szemben. Nagyon rossz érzés lehet a betegnek, elutasítást élhet meg. Egy másik orvos is a beteg érzéseire reflektált, szerinte a beteg szorongott, hogy utazásakor baja lehet, be szerette volna biztosítani magát.

A csoport arról is beszélget, hogy mindketten csalódtak. Az orvos azt hitte, a beteg számára a korábbi beszélgetés kapcsolatuk javulását, a kölcsönös bizalom erősödését jelentette, valamiféle hálát is várt volna. A beteg is csalódott, nem teljesült, amit szeretett volna, nem az ő akarata érvényesült. Megértő orvos helyett elutasítást kapott.

A korábbi beszélgetés mint sziget a kapcsolatukban. Előzménye inkább az orvos érdeke volt, folytatása nincs. Mit élhetett át az orvos és a beteg a beszélgetés miatt. Az orvos: hogy ajándékba kapott időt tőle a beteg, aki hálátlan. A beteg érezhette azt, hogy túlságosan kitárulkozott, ez zavarhatja, hogy megmutatta magát.

A csoport úgy gondolta, a beteg nem fog elmenni a praxisból. Szóba került párkapcsolati nehézsége, magánya, hogy 32 évesen még otthon él a mamahotelben. Ez a mamahotel nem olyan komfortos, az anyjával vívhatják a harcokat. Milyen lehet a női minta? Erőszakos, kontrolláló? Az esetben a férfiak nehezen mutatják ki az érzéseiket, visszafojtják, az apa is halk szavú, az orvos is visszafogott.

Lehet, hogy az orvost az is zavarta, hogy a beteg nem hozzá jött annak idején bélpanaszával, hogy ő vizsgálja ki. Csak a javaslatra való gyógyszerfelírásért jön. Nem hagyja az orvost „jó orvosnak” lenni, annak éreznie magát.

Az is téma volt a csoporton, hogy hogyan bánunk a helyzettel, ha valaki sorozatosan a rendelés végére jön. Hogyan tudjuk képviselni, elfogadtatni a betegekkel a kereteket.

Mit is jelképez a gyógyszer? Mikor adjuk? Ha nem akarunk konfliktust? Ha nem tudjuk megnyugtatni betegünket, magunkat? Ha egy nehéz helyzetet nem tudunk megoldani? Sok beteg csak akkor elégedett, ha valamit felírunk. Néha papírra írunk egy komolynak látszó, vény nélkül kapható gyógyszernevet, csak hogy a beteg érezze, nem üres kézzel ment el. Mire lenne igazából szüksége a betegnek? Honnan tudjuk meg? Mi helyett adjuk a gyógyszert?

Az orvos, visszatérve a csoportba, azzal kezdte, hogy kíváncsi lett a betegre. Elmondta azt is, hogy fiókok vannak, amibe beleteszi a betegeket: a későn, rendelés végére jövők stb. És ezeket ilyennek könyveli el, nem fordít rájuk energiát. Most egy ilyen fiók felnyílt…

 

Komment

A háziorvosi Bálint-csoportban az orvosok az eset ismertetése során felmerülő érzéseikről, közös és eltérő tapasztalataikról beszélgetnek. Mivel ezt egy konkrét, elhangzó háziorvosi esettel kapcsolatban teszik, a Bálint-csoport segít abban, hogy a máskor „kávéházi témává” alakuló beszélgetés helyett a Bálint-csoporton az orvosok az eset számtalan rétegét, érzelmi hátterét, kapcsolati vonatkozásait meg tudják beszélni. Hogyan hat az orvos a betegére, a beteg az orvosára? Milyen szerepe van a családnak, a szakmai környezetnek a kapcsolat, az eset alakulásában? Milyen szerepe van a háziorvosnak a beteg, sokszor annak családja életében?

Az orvos számára segít a csoport abban, hogy rálásson arra, miért pont ezzel a beteggel, ezzel a helyzettel vannak nehézségei. Egy komplex tükröt tart a csoport, egy sokszínű képet fest az esetről az esethozó számára. Ennek hatására az esethozóban tudatosodhatnak eddig rejtve lévő szempontok. Milyen, sokszor tudattalan, érzések, kapcsolati mintázatok elevenednek fel betegével való találkozásakor? Ezek a tudattalan érzések, korábbi, gyerekkori kapcsolataiból is ismerősek lehetnek. Ezek rendszerint olyan helyzetek, amelyek nehézséget, fájdalmat, szenvedést, feloldhatatlannak megélt konfliktust okoztak, emiatt nehéz őket tudatosítani. Ezeket a fájdalmas pontokat érintheti egy találkozás, olyan módon, mint ahogy egy régi sebet ért friss trauma jobban fáj, mintha korábban nem lett volna ott sérülés. És ilyenkor a beteg csupán egy triggeré válik, csak azt látjuk belőle, ami zavar, ami ismerős, a régi film tudattalanul elindul, és ennek következtében nem látjuk magát az egész beteget.

A Bálint-csoport végén az esethozó sokszor azt mondja: kíváncsi vagyok, mi lesz a következő találkozáson. Gondoljuk el, milyen fontos változás történt! Eddig összerándult a gyomra, ha asszisztensnője mondta, hogy ez a beteg jön. Most meg kíváncsi az orvos rá!

Németországban nem lehet háziorvos valaki anélkül, hogy Bálint-csoport tapasztalata ne lenne. Egy évekig tartó Bálint-csoportban való részvétel során a szakmai kompetencia, hatékonyság növekedik, a háziorvosok eredményesebben, elégedettebben végzik munkájukat. Ezen túlmenően jobban rálátnak magukra, a betegre, a kapcsolataikra, jobban látják, értik, viselik, illetve küzdik le nehézségeiket.

A Magyarországi Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaság honlapján (www.balinttarsasag.hu) megtalálhatóak az induló és működő Bálint-csoportok. Érdeklődni, kapcsolatot felvenni, jelentkezni a balinttarsasag@gmail.com címen lehet.

 

Irodalom

  1. Bálint M. Az orvos, a betege és a betegség. Budapest: Animula könyvkiadó, 1990.

Látta már?

A DrHírek oldal alapvető célja az orvostársadalom számára hazai és nemzetközi cikkek rövid összefoglalása. A videók célja, hogy rövid összefoglalók által segítse a nézőt a számára érdekes információk további megismerése felé terelni. 

Olvasta már?

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

eConsilium bejelentkezés

eConsilium bejelentkezés